Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve IX. (1983)

Tanulmányok - Spáczay Hedvig: Madách Imre hadbírósági perének nyomában

van — fénymásolatban — az a Bécsben, 1853. január 25-én kelt ítélet, amelynek eredetije a bécsi Kriegsarchivban található, s melynek 1. rendű vádlottja Márk Adolf, 2. rendű vádlottja pedig Szelényi Károly volt, de vádlottként szerepel a perben — többek közt — Petőfi István, a költő öccse is. Szelényi és társai ellen az volt a vád, hogy Hamburgban, 1851. februárjától néhány hónapon keresztül, a felségárulás bűnével halálra ítélt Ruscsák Ignác szabómestert látogatták, akinél a helyi magyar emigráció gyülekezett. Ezen alkalmakkor rendszeresen a magyar szabadságharcról beszélgettek és arról, hogy Franciaországban — az elnökválasztás körül — hamarosan ismét forradalom fog kitörni, ami majd Magyarországra is kiterjed és amely így lehetőséget nyújt majd az ország felszabadítására. Ennek kapcsán több alkalommal kinyilvánították, hogy ebben az eljövendő forradalomban Magyarországon ők is részt fognak venni. Ezeken a beszélgetéseken részt vett Dávid Sándor a 30. Nugent gyalogezred volt tizedese, akit azzal bíztak meg, hogy a Hamburgban állomásozó császári csapatok magyar katonái között terjessze, hogy az emigrációban élő Kossuth csak a Franciaországban kitörendő forradalomra vár, amelyet az egész kontinensen újabb forradalmi hullám követ és ebből Magyarország sem fog kimaradni. Kapcsolatot tartottak továbbá Piringerrel, aki Kossuth megbízásából érkezett Hamburgba. 0 megmutatta Dávidnak Kossuth megbízólevelét, amely szerint feladata az volt, hogy szervezze a es. kir. hadseregbe besorozott volt honvédtiszteket. Szelényinél külön is felrótták többek között, hogy megszegve esküjét, amit akkor tett le, amikor Esztergomban állami szolgálatba lépett, Magyarországon is kapcsolatban állott Hamburgban maradt társaival, velük levelezett és itthon fejtett ki szervezést a volt honvédek között.

126 Márk Adolfot 8 évi sáncmunkára ítélték, nehéz vasban, Szelónyit 4 évi várfogságra vasban, s társaik is 3—4—5 évet kaptak.

127 Ezt az ítéletet azért tartottam szükségesnek ilyen részletesen ismertetni, mert feltételezésem szerint ez a per, helyesebben ez a forradalmi szervezkedés egy „köldökzsinórral" kapcsolódik a Madách-perhez, a Madách-féle csoporthoz.

128 A „köldökzsinór" szerepét — ugyancsak feltételezésem szerint — ebben az esetben Szelényi Károly tölthette be, akinek ismernie kellett Skrezetulszky Kázmért, Darabant Ágostont és Bory Lászlót. Ugyanis — és ez már tény — Skrzetulszky Kázmér a kapituláció idején Komáromban tartózkodott, Darabant Ágoston ugyancsak honvéd őrnagy volt Komáromban, Bory László pedig komáromi kapituláns százados volt, akárcsak Szelényi. Skrzetulszky mint tudjuk, főszerepet játszott a Madách-perben, de Darabant Ágoston neve is többször szerepel a bírósági eljárás során,

129 Bory László pedig a Madách-ház vendégei között van nyilvántartva. (Fia volt Bory Istvánnak, a Madách-család egyik legmegbízhatóbb emberének. Ezenkívül bizalmas jó barátja Madách Imrének. Mint ügyvéd, szolgálatokat is tett neki.)

130 Ezek lehettek azok a szálak, amelyeken keresztül Madách és bizalmas baráti köre értesülhetett a határokon kívül történt eseményekről, az emigráció és maga Kossuth ténykedéseiről, terveiről is. Az emigrációval való kapcsolatra Madách rendőri megfigyelő lapja is utal. A „kompromittálás oka és a forradalom alatti speciális magatartása" rovatba az alábbiak vannak bejegyezve: ,,A Stark (alias Erős) Mihállyal való bűnrészesség gyanúja miatt a Pesti Katonai Törvényszék vizsgálata alá került és a vizsgálat továbbfolytatása során szabadlábra helyezték. Azonkívül megfelelő képességgel rendelkezik és a jelenlegi kormánnyal szemben igen ellenséges érzületű. Állítólag körözés alatt álló személyeknek szállást adott és az a gyanú terelődött rá, hogy az emigrációval kapcsolatban áll. A Pesti Katonai Törvényszék a törvényszéki javaslat 101