Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez

49. NmL. IV. lnqvisitiones 1748/23. 50. Idős adatközlőktől tudjuk, hogy a múlt század második felében a júniusi ugarolas, a szemptemberi forgatás, majd a következő szeptemberben a vetőre szántás révén nyerte vissza tápereje egy részét. 51. NmL. IV. 3. Közgy. iratok D/1782/323. 52. NmL. IV. 71. Misclelanea. VII/1817/1. Ennek kései gyakorlatát Istenmezejéről ismerjük. (Hoffmann Tamás: Egy palóc falu földművelő tcehnikájának néhány jellegzetessége a századforduló tájékán. Ethn. LXVII. 1956. 552. 1.) 53. „Az ásásnak én magam is szép hasznát láttam Nógrád vármegye Heves felé való szélein a nagy hegyeken. A mellyekre Ekével s Marhával nem lehetvén fel menni, a Földet ásták és a legszebb s legnagyobb fejű búzát az egész Határban itt láttam 1785-ben, 1786-ban és 1789-ben." Nagyváti János: A szorgalmatos mezei gazda. Pest, 1791. I. 127. p. 54. Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1837. II. 22—224. 1. 55. NmL. IV. 1. Közgy. iratok B/1764/17—76. 56. Megjegyezzük, hogy a XVIII. század közepétől a szántás egyre kevesebb helyen tartozik a jobbágyok robotkötelezettségei közé. A már korábban majorsági gazdálkodásra áttért uradalmak, a XVIII. század első felében is inkább pénzes ekékkel szántották meg földjeiket. A bérszántést vállalók elsősorban a zsellérek közül kerültek ki, akik természetesen saját ekéjükkel és igaerejükkel végezték a munkát. (NmL. IV. Processus terminati 1716/115. TPető], NmL. IV. lnqvisitiones 1721./1.) [Ebeck], Uo. 1731/82. [Karancskeszi] 57. NmL. IV. 1. Közgy. iratok 9/1778/20—97., 1/1812/996. 2 NmL. IV. 39. A balassagyarmati járás szolgabírájának iratai. 1784—1835. 58. NmL. IV. 22. Kárbecslések. (Vilke, 1830.) 59. NmL. Kacskovics-Majthényi uradalom gazdasági iratai. Sőj puszta, 1822. 60. Uo. 61. Radványi Ferenc: i. m. (lásd: 3. jegyzet) — Bél Mátyás: Notitia Hungáriáé novae historico-geogfaphica. 1742. IV. — Mocsáry Antal: Nemes Nógrád vármegyének Esmértetése. Pest, 1826. 62. Nógrád megye 1574-ben készült tizedjegyzékét elemezve Acsády Ignác arra a következtetésre jutott, hogy ebben az időben a ,, . . . boron kívül csak búzát, rozsot, árpát és zabot termeltek. . ." a megyében. Megállapította, hogy „A négy termény közt pedig a búza van óriási túlsúlyban. Reá jut az egész termésnek mintegy 75 %-a, s csak a maradék esik a többire, elsősorban a zabra, míg a rozs és az árpa háttérbe lép s egészen jelentéktelen helyet foglal el." (Acsády Ignác: Nógrád vármegye termelése 1574-ben. Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1894. 18. p.) Az általunk vizsgált időszakból megyei összesítés nem áll rendelkezésünkre a termelt gabonafajtákról. Szórványos adatainkból csak következtetni merünk arra, hogy a búza termelés a XVIII—XIX. században is megőrizte elsődlegességét. Szorosan követte a rozs, a további sorrendet a zab, a felesbúza, az árpa, a tenkely és köles alkották. 63. Polyiknyánszki Mátyás gergelyfalvai jobbágy 1722-ben készült kárlistáján „egy Kila Köles Kása" szerepel. Kones Pálnak ugyanebben az évben „három kila köles három akós hordóban" égett meg Kalló községben. (NmL. IV. 22. Kárösszeírások) 64. NmL. IV. 22. Kárösszeírások. 65. NmL. IV. lnqvisitiones 1732/8. 66. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratai C/iratok. C/1758/69. 67. Uo. 68. NmL. Majthényi uradalom számadáskönyvei. 69. NmL. Kacskovics uradalom számadáskönyvei. 70. NmL. IV. 71. Archívum mixtum VIII/1836/3. 71. NmL. IV. 22. Kárösszeírások. 72. Uo. 73. NmL. IV. lnqvisitiones 1745/20. 74. Uo: 1753/70. 75. NmL. IV. 71. Archívum mixtum III. 1825/16. Vö. Schirkhuber Móricz: Mezei, és házi gazdaságban. Pesten, 1847. 37. p. 76. Radványi Ferenc: i. m. (lásd: 3. jegyzet) 77. NmL. IV. 71. Archívum mixtum. 78. Uo. III. 1827/10. 79. UO. 1833/15. 80. NmL. IV. lnqvisitiones 1767/92. 81. NmL. IV. 71. Archívum mixtum III. 1821/35. 82. NmL. IV. 39. A balassagyarmati járás szolgabírójának iratai. (Liber currentatium 1784—1835). Vö. Pálmány Béla: A szécsényi uradalom és népe az Urbáriumtól a jobbágyfelszabadításig. (Kézirat) 83. NmL. IV. lnqvisitiones 1736/93. 84. Uo. 1746/30. 85. Uo. 1743/49. 86. Tóth József becskei jobbágy 1771. évi tűzkárából: „egy vászon vetőabrosz új". (NmL. IV. l. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratai. C/iratok. L/1771/50—87.) 87. NmL. IV. lnqvisitiones 1743/49. 88. NmL. IV. 31. Processus terminati 1754/1208. 89. Vö. Tálasi István: Termelés és nyelv kapcsolata aratóműveleteinkben. Ethnopraphia, LXVIII. (1957) 217—247. 90. Néhány példa a kaszák számának előfordulására: Dera Mihály kallói jobbágynak 1722-ben „Hat kasza nyelestül" égett meg. Egy lapujtői jobbágynak „Három Kasza minden Szerszámostul" pusztult el 1722-ben. Paugyen Iván felsőtiszovnyiki jobbágynak „Két kasza nyelestül, fenéstül, ülüvel és verővel együtt" lett a tűz martaléka. NmL. IV. 22. Kárbecslések. 91. NmL. IV. 22. Kárbecslések. 92. NmL. IV. l. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratai. C/iratok F/1771/42—86. 319