Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

A munkabérek alakulása 1892—

1894-Ъеп Üvegfúvó mester havi: 34—60 Ft segéd 10—25 Ft ellátás nélkül inas 2— 5 Ft + ellátás Köszörülő mester havi: 40—60 Ft segéd 10—25 Ft ellátás nélkül inas — A gyár tulajdonosai ezek után már gyorsan változtak. 1893-ban Dapsy Viktor nevén volt a gyár, 1895-ben az Egyesült Magyarhoni Üveggyárak Rt. szerepelt tulajdonosként, 1897-ben Novek Emil, Friedrich Ede és Kuller József vásárolta meg. Az ő haláluk után az örökösök Novek Béla és Dezső, valamint özv. Fíriedrichné a tulajdonos. Az 1900-as évek elején a gyár területe 30 kat. hold; ezen állt 8 gyárépület, 4 raktár és 28 munkásház kb. 250 lakással. A gyár hajtóerejét egy 60 LE-s gőzgép, 10 LE-s vizikerék és egy 25 LE-s dinamó szolgáltatta, munkásainak létszáma 350 fő volt, valamint 30 napszámos. A imunkasok között 60 nő is volt. Gyártottak fúvott és csiszolt, valamint préselt üveget és világítási cikket. Különlegességük volt a kelyhek készítése, főleg kivitelre. A gyár termékei a hazai piacokon kívül Ausztriában, Törökországban, Bulgáriában, Németországban, Angliában, Kanadáiban és az Egyesült Államokban is keresettek voltak.

111 Zahn János György évtizedekre terjedő céltudatos és kitartó tevékenységével fejlesztette a zlatnói gyárat a szerény kezdetektől ama helyzetbe, melynél fogva az ország iparában és iparművészeti életében jelentős tényezővé vált. A 19. század közepének és második felének egyik, a modern technika iránt legfogékonyabb magyar üveggyára volt, méltón lett versenytársa a csehországi üveggyáraknak. Számos technikai és művészeti kezdeményezés indult innen el, hogy a szecessziós stílus idején bontakozzon ki teljes szépségében. SZINÖBÁNYA, KATALINHUTAI ÜVEGGYÁR Szinóbáinyától ÉNy-ra a Streborna hegy felé nyúló keskeny völgyben, — melyet hosszában egy patak választ ketté — a három Kuchinka fivér — Ferenc, Lipót, István — a báró Orczy családtól megvásárolt területen építette fel 1840-ben üveggyárát, Katalinhuta néven. Kubinyi Ágoston 1854-ben, amikor bejárta a gyárat, az alapítás körülményeiről a következőket írja: „ ... mert a merész és szerencsés vállalkozó Kuchinka Ferenc látván, mily gazdag e táj szép és tiszta nagy tömegekben előforduló békasó, — s ehhez kívántató egyéb anyagokban, a gazdag erdős vidék, a bővizű és nagy esésű tiszta csermely hozzájártával, csakhamar eltökélé legitt 1840-dik évben az üveggyárat felállítani." Ugyanebben a völgyben, közel az üveggyárhoz a Szentiványi-féle rónyai uradalomhoz tartozó község határában építette fel vaskohóját 1847-ben Kossuch János is „szinte ügyes és szorgalmas társa", aki 1849-ben ezt a gyárat cserélte el szinóbányai vaskohója ellenében a vele rokonságban lévő Kuchinka Ferencg Évkönyv 81