Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

az épületeket további 6 évre újból haszonbérbe kívánta venni, „ ... mert mos­tani üveggyáramnál még akkor nem lévén elegendő épületeim, embereimnek lakásról kellett gondoskodnom." Farkasvölgy, Nógrád és Gömör megye határán feküdt, a Vepor hegység egyik eldugott völgyében. A hegység erdővel borított vonulatai az Ipoly men­tén nyúltak be Nógrádba, s itt a Vepor legmagasabb hegyén a Zlatnón, a Szentiványi család rónyai birtokához tartozó Cseh-Brézoi határban, ponto­sabban a zlatnói völgyben építette fel üveggyárát Zahn J. G. 1833-ban. 89 A zlatnói gyár működésének idején, pontosabban a 19. század első évti­zedeiben az üvegkészítés, az üvegtermékek megformálása fokozatos változáson ment át. Amíg a hutákban azonos személy, vagy személyek végezték a tárgy meg­formálását, kialakítását és díszítését, a gyáripari jellegű üvegelőállítás kifej­lődésével (a kristály stílus idején) az üvegtárgy végleges formáját már nem a hutában, az olvasztókemence mellett alakítják ki. Külön műhelyben, külön szakember végzi a további feldolgozást, a festést és csiszolást. A gyárakban a két szakma, az üvegfúvás és feldolgozó munkás személye különvált. A 19. század elején még a magyar üveghuták nem tudtak versengeni a kor legki­válóbb kémikusaival dolgozó, évről évre új szinváltozatokat, formákat elő­állító cseh üveggyárakkal. A magyar üveggyártás csak jóval később mutat­hatott fel egy nagyszerű feltalálót, Pantocsek Leo Valentin személyében 90 , aki fel tudta venni a versenyt a cseh kémikusokkal, s korszakalkotónak mondható kísérleteivel egy új üvegstílus technikai lehetőségeit nyitotta meg. A zlatnói gyár, az Országos Iparegyesület 1842-ben rendezett első ipar­műkiállításán még nem vett részt. Megyénket ekkor csak a Kuchinka testvérek katalinhutai gyárának termékei képviselték. 91 Az 1843 augusztusában meg­rendezett második iparműkiállításon Kuchinkáék mellett már Zahn is szere­pelt. A kiállításon széles változatát mutatta be gyára készítményeinek. A brillantozott írószeirtartó, alabástrom fehérségű és kék cukorszelence, arany­nyal és ezüsttel díszített vegyes színű serlegek, arannyal díszített fekete sze­lencéje mind azt bizonyítják, hogy az üvegedények használhatósága már dísz­tárgy formájában is kialakult. A gyár a korszak valamennyi használati üveg­edényét gyártotta. Formakészletük, a munkások és a tulajdonos szakmai, művészi felkészültségét értékelve, a bíráló bizottság ezüstéremmel jutalmazta a gyárat. 92 Még ugyanez év októberében Zahn az Iparegyesület felkérésére bemu­tatta gyárát és termékeit levelében. Az érdeklődést irányában bizonyára ter­mékei keltették fel. Saját bevallása szerint „ ... színtelen (achromatischen) tükör üveget, így némely nyomott divat — cikkeket kivéve — majd mindent, mit üveg gyártól kívánni lehet, készíttetetek." Nézzük sorjában ezeket: gyár­tott lepárló (Destillir) készüléket felszereléssel együtt vegyészek számára, fehér öblösüveget (Hohlglas) azaz közönséges ivóedényeket, s más használati tár­gyakat, közönséges zöld és színes palackokat (aszúbornak, gyógyszereknek), pezsgős palackokat (véleménye szerint a franciákéhoz hasonlókat), minden­fajta lapüveget (Tafelglas), solin vagy fehér lapüvegeket, réteg vagy tiszta ablaklapokat (Maschintafeln), pikkelyes lapokat fürdőszobákhoz és közönséges ablaklapokat, finom és félfinom kristályüvegeket, több fajta színes, beégetett, festett, aranyozott, metszett és köszörült fényűzési cikkeket. 73

Next

/
Thumbnails
Contents