Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

nulta a szakma alapját, akkor önállósulása után tudatosan készíthette és készítette az általa már megismert, megtanult és biztos vevőkre számítható üvegtermékeket. Születésének helyét is homály fedi. Annyi ismeretes csak, hogy 1803-ban született, és 1873. november 21-én halt meg Zlatnón.

85 Nevének teljes formáját sem ismerjük bizonyossággal. Egyes szakirodalomban Zahn János Györgyként szerepel, de gyakran fordul elő Zahn J. G. és Zahn J. György alakban is. Van kutató, aki keresztnevének első betűjét, a J-t Gyulának fordítja János helyett, mivel hogy a J betű Júliust jelölne. Nehezíti a talányt, hogy Zahn sohasem írta ki személyesen keresztneveit, mert nem akart a magyar írásmóddal kapcsolatban zavart okozni a cégjelzésben, sőt feltételezések szerint magyarul sem tudott jól, s amikor a sajtóban a tények nemismerésében nevét itt-ott János Györgynek írták, fölöslegesnek tartotta ellene a tiltakozást, a helyreigazítást. Vannak azonban írásos feljegyzések a levéltárakban, amelyek perdöntőek lehetnek, ugyanis egy 1843-as levél aláírásaként az Iparegyesület felé, Zahn János György áll, sőt a nemesi hozzájárulásokkal kapcsolatban 1843—1844-ben felvett összeírásokban a szinóbányai, bzovai üveggyárak mellett szerepelt a zlatnói gyár is, ahol Zahn János neve mellett 710 forint szerepelt. S végül még csak annyit, az iparkiállításon kapott érem üveglenyomatán csupán „Zahn György" áll, s ugyanígy volt aláírva egy 1837-ben keltezett levél is a Nógrád megyei alispánhoz címezve: „Czán György Zlatnói üveges." Az 1858-as Vasárnapi Újságban „Zahn János úr, a huta tulajdonosa és alapi tó ja"-ként szerepelt.

86 A magam részéről a Zahn János György nevet fogadom el és így ismertetem tevékenységét. Az előfordulás gyakorisága miatt azonban csak Zahn J. G. rövidítéssel fogom jelölni nevét. Életéről keveset tudunk, igaz életrajza most kevésbé fontos. Nemcsak önmagát képviseli itt, hanem egy meglehetősen jellegzetes típusát a reformkorszak ipari vállalkozójának. A szakszerű genealógiai kutatás, a családi kapcsolatok, az összeköttetések összefüggéseinek a feltárása, és hogy a vállalkozói vagyon kialakulásában az esetleges kereskedelmi jellegű tevékenységnek milyen súlya volt, a gyéren fellelhető forrásanyag birtokában szinte lehetetlen. Annyi azonban mégis megállapítható, hogy külföldről betelepedett tőkés vállalkozó volt, a tőkés vállalkozónak az a típusa, aki a kapitalizmus fejlődésében betöltött szerepe szerint pozitív típus, mert a tőkés iparfejlődés lényegét felismerve, szakosodásának ill. szakosodásuknak következménye volt az új ipartelepítői munkásságuk. Az 1848-as polgári forradalomig a tőkés vállalkozók között a Zahnhoz hasonló kereskedő családok töltöttek be meghatározó szerepet a magyarországi tőkés vállalkozók típusai kölzött.

87 E vállalkozók, jóllehet többségük kezdetben nem tartozott a tőkés uralkodó osztály legfelsőbb csoportjába, de iparáguk műszaki, kereskedelmi alapjainak lerakásában döntő szerepet játszottak. Közülük kerültek ki a hazai kapitalizmus úttörő alakjai. Ehhez a tőkés vállalkozói típushoz tartozott Zahn is, aki nemcsak tőkéjét bocsájtotta a termelés szolgálatába, hanem a termelés aktív szervezője, irányítója is volt. Zahn J. G. 1803-as születési dátuma utáni évek ismeretlenek. Egy 1846-ban keltezett levelében

88 igaz utalt arra, hogy 1828-ban kibérelte a Rimai Egyesület tulajdonába tartozó „Farkasvölgyi üveggyárat," amely 1840-ben szűnt meg, de 72