Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

ZLATNÓ A hazai üvegipar fejlődésének alapját a 18. és 19. század fordulóján a kristálystílus vetette meg, amikor a metszésre alkalmas színtelen, átlátszó üveg Csehországból kiindulva Európa szerte diadalt aratott, s elfogadott dísz és használati tárgy lett. A megyei üveggyártásban igazi változás csak 1833-tól tapasztalható, amikor Zlatnón, Záhn János György felépítette gyárát, amely már kereskedelmi üvegeken túl művészi üvegeket is készített, a korát megelőző eljárással és stílusban. Nógrád megyébe érkezése ha nem is azonnal, de alapvetően elősegítette a megyei üvegipar fejlődését, gyáripari jellegének erősödését. Nógrád megyében a kapitalista jellegű üveggyártás kibontakozásában az első lépéseket Záhn, a reformkori üvegművészet Lobmayr és Perger melletti úttörője tette meg, akik munkásságukkal az üvegművészet kialakulására is nagy befolyással voltak. Záhnról, Gelléri Mór a korszak ismert életrajzírója így írt: „..kitűnő szakembereket alkalmazott, szakértelmével nemcsak a közönséges üveggyártást lendítette fel, hanem a műipart is. Hírnevét is ez alapította meg, megvalósította a fényűzési ipart,"

82 Feltehetjük a kérdést, ki is volt tulajdonképpen az üvegiparra ily nagy hatást gyakoroló személy? A Záhnok cseh-német területen működtek. Egyik ősének, Záhn Ignácnak a csehországi Kireibitzben volt gyára, ahol félkész termékeket díszítettek, csiszoltak. Innen szállították a bécsi lerakatukba a kész árut. A bécsi levéltárban őriznek adatokat „Joseph Zahn u. Comp. KK. priv. Glas waren Fabrik Kreibitz in Böhmen" tevékenységével kapcsolatban. Sághelyi, a magyar üvegiparról írt munkájában arról tudósít, hogy 1838-ban Pesten 15 üvegmester és 5 üvegkereskedő volt. A kereskedők között szerepelt Záhn Ignác neve is. Az üvegescéh 1807-es feljegyzése szerint Záhn Ignác nem magyarországi születésű volt, és a Csehországi Kreibitzben volt a központi műhelye.

83 Mérei Gyula a Magyar Iparfejlődés с munkájában

84 az üvegművészet hazai úttörői között szintén jelentős helyen említi meg Zahn György lipcsei (Németlipcse, Zólyom megye — Sz. F.) kamarai uradalom üveghutájának bérlőjét, aki 1819-ben üzemében kilenc munkást foglalkoztatott. A hutában vegyészeti retortákat, táblaüvegeket, fehér és zöld üvegeket készítettek. Feltevésem szerint ennek az üveggyárosnak (hutabérlőnek) volt a fia (?) a zlatnói Zahn János György. Elgondolásomat csupán azzal tudom megerősíteni, hogy a későbbiekben a Záhn által használt cégjelzésen szereplő 1807-es cégalapítási dátum is inkább ide kapcsolható, mint cseh területhez, valamint az is, hogy nem volt gyakori név sem általában, de a továbbiakban az iparban sem fordul elő más személy hasonló névvel. Bizonyító lehet az a földrajzi közelség is, hogy Zahn János György a Zólyom megyével határos Nógrád megyében telepedett le gyakorlati működésének első állandó jellegű állomásán, Zlatnón. Itt volt alkalma tudásának megnyilvánulásait is felmutatni. A családi kapcsolatot szintén feltételezi, de már vékonyabb szállal az a tény is, hogy az ifjabb Zahn kezdetben hasonló üvegtermékeket állított elő, mint a lipcsei uradalom hutájában Zahn György. Ez azonban nem fogadható el perdöntő bizonyítéknak, mivel ismeretes az is, hogy a huták eléggé hasonló termékeket készítettek Magyarországon; de ha elfogadjuk, hogy Zahn az: apja mellett ta71