Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

nak."

/l8 1808-ból a József nádor féle összeírás kapcsán újbóli működéséről értesülünk. Bérlője Kupka János és Habadás János volt. Termeléséről a következőket olvashatjuk: „A szuhai huta árendában tartván, ezen hutában szoktunk tsinálni tábla üveget, iczés palaczkokat, iczés butéliákat, rosolisos és patikába való üvegeket. A tábla üvegek ablakokra, az palaczkok kortsmákra ivó edényeknek, az butéliák tokaji boroknak, az rosolisos üvegek rosolisoknak tartására, az patikába valók pedig orvosságoknak ki osztására fordítattnak."

49 A táblaüvegek ára kopaként 2 Rf, (nagyobbakból 4—5 tett ki egy kopát, a kisebbekből 40 db). Az icés palackok ára párosával 6 krajcár, a butéliák párja 6 krajcár, a rosolisos üvegek párja 3 krajcár, a patikába való üvegek kötege — a nagyobbakból kettő, kisebbekből hat darab tesz ki egy köteget — ára 3 krajcár. A huta termékeit Pesten s a környező városokban adták el, külföldre nem szállítottak, mivel az áruk Magyarországon ,,is el kelnek". A szuhai huta virágkora a 19. század első évtizede volt, de működését is feltehetőleg ebben az időszakban fejezte be. 1845-ben már a szuhai és hasznosi elpusztult hajdani üveghutákról írnak, ahol a lakosok mint űrbéli zsellérek és hamuzsírégetéssel, fatárgyak faragásával foglalkoznak, és maguk körül irtva az erdőt egyre beljebb vágják magukat a Mátra erdőségébe.

50 Ezek a huták közönséges üvegek készítésével foglalkoztak, helyi és környékbeli szükségleteket elégítettek ki. A technikában, a termelés méretében és ennek nyomán fellépő nyersanyag és energiaigényben valamint a korabeli közlekedési viszonyokban bekövetkezett változások megváltoztatták a telep korábbi előnyös tulajdonságait és társulva a tőkehiánnyal, elősegítették pusztulásukat. BZOVA-HUTA A nógrádi üveggyártás történetében a bzovai üveghuta felépítésével egy új korszak kezdődött el. Bzova huta néven tulajdonképpen két üveggyárról kell majd szólni, ugyanis Divény-Oroszi (Trchanova) községhez két puszta tartozott: éspedig Alsó és Felső-Bzova, „... ezen puszták azért figyelembe méltók, mivel már (itt) rég ólta Üveg gyárak léteznek.. ."

51 Hubka Bemard hutásmester (Bzoviensis Vitraria Fabrica Magister) 1772-ben kezdte meg az általa épített üveghutában — a divényi uradalomhoz tartozó Alsó-Bzova pusztán — a termelést. A morva származású mester, Zólyom megyéből telepedett át Nógrád megyébe. A Zichy uradalom birtokpolitikai elképzelésébe tehát beilleszkedett az új üzem alapítása — a korábbi tapasztalatok alapján — hiszen az üveg uradalmi kereteken belüli előállítása a biztos jövedelem mellett még az uradalom pénzkiáramlását is csökkentette. A huta létesítéséről az 1771-es összeírás már megemlékezett ,,... a pilai völgyben amely a divényi uradalomhoz tartozik most építenek üveggyárat de csak az alapjai voltak lerakva."

52 Ez a huta épült fel 1772-ben. Hubkának három év múlva már súlyos gondot jelentett idézem „hogy szabad ember létére, mint falusi jobbágymunkást (opifex) kezelték és megadóztatták, sőt porciót is követeltek tőle." Ezért a vármegyéhez fordult, hogy figyelembe véve érdemeit, időlegesen adómentességet, a mentességi idő letelte után pedig méltányosan bérleti díj megállapítását kérje. Amikor érdemeit kezdte felsorolni hangsúlyozta, hogy elsőrendű és olcsó üveget készít, olcsóbbat a behozóttak61