Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Szvircsek Ferenc: Üveghuták, üveggyárak Nógrád megyében

kaszának, a formálásnak az eszközei. Mivel a bükki, zempléni és parádi üzemekben az eszközök szintén nem szerepeltek az invertáriumokban, azt látszik bizonyítani, hogy a fontosabb eszközök így pl. az üvegfúvópipa is a mesterek személyes tulajdonában volt.

35 A huta eszközleltárában találtunk néhány olyan tételt, amelynek az elnevezését a szakértelem nélkül végzett összeírás során rosszul jegyezték le, így elnevezésüket nem lehetett megfejteni. A hasznosi szerződés letelte után, 1756. március 18-án az apátság hajlandó lett volna üveghutájának jövedelmét a többi hasznosi földesúrral megosztani, ha ezek a hutára fordított költségeknek rájuk eső részét megtérítik. Az apátság elöljárója ezért a földesúrral megállapodott abban, hogy ha a megtérítendő összegben nem tudnának megegyezni, akkor a megyei bíróság útján megbecsültetik a hutát, s így állapítják meg a fizetendő hányadot. A hutát azután közösen tartják fenn, a költségeknek részarányos elosztásávad. Ha a földesurak valamelyike a rá eső részt kétszer 14 nap alatt nem fizetné meg, az apátság elöljárója fizeti ki azt helyette; de azután az illető földesúr a jövedelemtől is is elesik.

36 A huta működésének, illetve meglétének újabb bizonyítéka 1761. február 21-én keletkezett, amikor a bátonyiak a pásztói apátságnak a hasznosi erdőben levő hutájára rohantak és Kalina Jankót erőszakkal megfogták katonának.

37 Egy évvel később Almásy János földbirtokos Heves- és Külső-Szolnok vármegye közgyűlésén 1762. november 6-án tiltakozott az ellen, hogy a pásztói apátság a hasznosi erdőben lévő üveghutát kijavítsa és újjá építse, mivel az már megépítésekor is a többi birtokos jogi sérelmével történt. Ezzel szemben Wlach Róbert a pásztói apátság nevében, 1763. március 21-én ellentiltakozását fejezte ki, mivel a huta újjáépítése senki jogát sem sérti. Ezt mondta ki a vármegye közgyűlése is, mikor Almásy János tiltakozásával szemben kijelentette, hogy a huta a közjóra előnyös, tehát az apátságot az építésben nem lehet megakadályozni.

38 Az első katonai felméréskor 1782-ben, Szuha községnél jegyezték fel, hogy „ ... innen az Üveghután keresztül a hasznosi üveghutára és tovább a Mátrán át az erdőn keresztül... csak könnyű fuvarral lehet átjutni."

39 Az első huta a hasznosi erdőben az Alsó-Hutának nevezett település határában állott, ma a település neve Mátrakeresztes. A másik hutát a Kövicses patak mentén Felső-Huta néven hozták létre, későbbi neve Dezsőfi-Huta (a Dessewffy-család után). Az Almásy birtokon is létesült egy huta, műhelyében egy 1785-ös helytartótanácsi jelentés szerint évi 100 mázsa üvegárut állított elő. A hutában, mint a többi ebből a korból való üveghutában kevesen dolgoztak (általában 5—9 munkás) itt a létszám 7 fő volt.

41 1796-ban a források a hasznosi erdőben már két működő hutát jegyeztek fel.

41 A hasznosi huták lakosai egyre újabb és újabb telepít vényeket hoztak létre és ezek nyomán alakult ki a LegfelsőHuta, amit Aknási-Huta néven is ismertek. Ma Mátraszentistván a település neve. Fiskalitásból Mátraszentlászló, ötházhutából pedig Mátraszentimre keletkezett. Fényes Elek szerint

42 a hasznosi hutákban a 19. század közepén szűnt meg a termelés. Egykori szlovák telepesei már mint úrbéli cselédek, faeszközök készítésével és napszámból tartották fenn magukat. 59