Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez

132. Desseöffy Imre kökényesi földbirtokos gabonáját 1821-ben sánccal és tövisekkel körülkerített, kapuval ellátott szérűskertben nyomtatták ki. (NmL, IV. 71. Archívum mixtum III. 1822/11.) A szécsénykovácsi uradalomban 1831-beh a „gyeppel szomszédos szérőskertben" dolgoztak a nyomtatók. (Uo. III. 1832/2.) 133. Szentpéteri (1843), busái (1842) tanúk vallomásából: „...én a nyomtatáshoz villásnak voltam Varga István nyomtató gazda által felfogadva." (NmL. IV. 71. Archívum mixtum XII. 1844/15.) — „Akkor midőn lopogattunk, soha jelen nem volt a pajtagazda." (Uo. Xii. 1843/1. 134. NmL. IV. 33. Fiscalia 1786/LXVII/27) 135. NmL. IV. 71. Archívum mixtum XII. 1843/1. 136. Néhány idézet forrásainkból: Ifjabb Kelemen Mihály zelenei jobbágy tűzkárából (1759); „szóró lapát, Búza gereblye" — Gubér Márton poltári jobbágy tűzkárából (1763) ; „Három pár csép, Két Nyomtató Fereglye, Egy Szóró Lapát" — őrhalmi (trázsi) Kanyó Farkas tűzkárából (1772) : „Négy szóró Laoát és öt háromágú Villa" (NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratai. C/iratok. O/1760/44—72. — B/1764/17—76 — P/1772/3—89.) 137. Ez időtől kezdve a rostások limitációiában is rendszeresen szerepel. (NmL. IV. 3. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratai. C/iratok 1/1818/764.) 138. Két idevonatkozó idézet forrásainkból. Szentpéter 1843) : „ . . . noha az egész nyomtatás alatt a szérőn voltam, mert én ostoros lévén, nappal mindég a lovakat hajtottam a szérőn, estve pedig Dudok Jánossal együtt a lovakkal mentem a Mezőre legeltetni, honnét tsak akkor rendelhettünk be, midőn a kivés élet már be is volt ágyazva. . ." — „ ... én a nyomtatáshoz villásnak voltam Varga István nyomtató gazda által felfogadva". (NmL. IV. 71. Archívum mixtum XII. 1844/15.) 139. NmL. IV. 71. Archívum mixtum III. 1833/8. 140. Uo. III. 1844/15. 141. Például a Kacskovics uradalomban, ahol az 1830-as években 15 kommenciós cseléd dolgozott. 142. NmL. IV. 33. Fiscalia 1806/51., 1808/48. 143. NmL. IV. 3. A/l. (1830) Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai. Jegyzőkönyvek. 144. NmL. IV. 33. Fiscalia 1707/17., 1781/LIII/63. 145. NmL. Kacskovics uradalom iratai. Számadáskönyvek. 146. NmL. Füleki nemesek kárbecslése, 1663. 147. A marcali, óvári és romhányi vermeket említik (NmL. IV. 33. Fiscalia) 148. NmL. Kacskovics-Majthényi uradalom iratai. 149. NmL. IV. 3—A/l. (1830) Nemesi közgy. jegyzőkönyvei. 150. Gádor Juditnak ezúton is megköszönöm az adatok átengedését. Körte formájú vermekről tudósít Ikvai Nándor a Zempléni hegyvidékről. Ikvai N. : Földművelés a Zempléni hegység középső részén. Műveltség és Hagyomány, 1967. 151. NmL. TV. Inqvisitones. 1760/9. 152. Egy 1798. évi bujáki tanúvallomásban olvashatjuk: „...búza vermét kiakarván pörkölni, szinte midőn a szalma csóvát lángoztatás végett kezeivel csóválná. . ." (NmL. IV. 33. Közgy. iratok 1/1798/778.) 153. Uo. 1723/101. 154. NmL. IV. 71. Archívum mixtum. Ш./1821/35. 155. NmL. IV. 31. Processus terminati 1754/1208. 156. Uo. 157. NmL. IV. Inqvisitiones 1755/79. 158. NmL. Kacskovics-Majthényi uradalom iratai. 1835. 159. NmL. IV. Inqvisitiones 1860/9., NmL. IV. 71. Archívum mixtum.. XII. 1841/26. 160. A gabonás vermek használata vidékünkön a múlt század közepén szűnt meg. Vö. Вчко Ferenc: Település, népi építkezés. Ln: Magyarország műemlékei topográfiája. Heves megye műemlékei. Bp. 1969. I. köt. 450. p. 161. Hudecz János rózsalehotai jobbágy 1756. évi tűzkára (NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratok. L/1756/67.) 162. Uo. E/1760/14—72. — 2/1721/25. 163. Radványi Ferenc: i. m. (lásd: 3. jegyzet) 164. Fényes Elek: Magyarországnak, s a hozzá kancsóit tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1837. II. 223, 221, 244. p. 165. Uo. O/1760/44—72. 166. NmL. IV. 1. Közgy. iratok 2/1721/25. 167. NmL. IV. 1. Nógrád vármegye nemesi közgy. iratok B/1760/12—71. 168. Uo. C/1758/69. 169. Uo. F/1771/42—86. 170. Szeder Fábián: A' Palóczokról. Tudományos Gyüitemény. Pesten, 1835. II. 27. p. 171. Kovács István alsópetényi jobbágy tűzkárának listáján 1769-ben ..Gabonatartó szúszék"-ról, a füleki jobbágyok 1784. évi panaszlevélben „terhes Szűszékokról", a pogonyi jobbágyok 1838. évi tanúvallomásaiban „Búzás Szúszékok"ról olvashatunk. (NmL. IV. 1. Közgy. iratok X/1769/16—84., M/1784/162. — NmL. IV. 71. Archívum mixtum XII/1838/8. Egy nőtincsi jobbágynak 1735-ben 14 kilás szúszékia égett meg, melyben 10 kila búza volt. Ebben az évben más nőtincsi jobbágynak „30 kilás szúszék, abba való 30 kila árpa" égett el a tűzvész következtében (NmL. IV. ?A. Kárösszeírások.) Pál Márton szécsénykovácsi zsellérnek 1783-ban „egy 12 Kilás Szúszékja 5 Kila tiszta Búzával" égett meg. NmL. IV. 1. Közgy. iratok 1783/108. 172. NmL. TV. 22. Kárösszeírások, 1735. 173. NmL. IV. 1. Közgy. iratok. L/1755/65. 174. Uo. 1/1791/589. 175. NmL. IV. 33. Fiscalia. 1786/LXVIII/2. 176. NmL. IV. 1. Közgy. iratok. B/1764'17—76. 177. Uo. с/1758/б"9. Helytelen lenne, ha a szúszékok számából és méreteiből következtetéseket vonnánk le a termelt gabona mennyiségére. Alább látni fogjuk, hogy a szúszékon kívül mást is használtak a gabona tárolására. 21 Évkönyv 321