Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez
178. Uo. L/1756/67. 179. Uo. В/1760/12— 71. 180. A XVIII. század közepétől, a nagycsalád folyamatos felbomlásával, a szúszékok elhelyezésére is használt terhes kamrák a lakóházzal egy fedél alá, az eddig lakókamraként használt helyiségek helyére kerülnek. Vö. Zólyomi József: i. m. (lásd: i. jegyzet) 181. NmL. IV. 33. Fiscalia, 1773/XII/54. 182. Uo. 1816/19. 183. Uo. 1816/12. 184. NmL. IV. 71. Archívum mixtum III. 1833/32. 185. György Mátyás mátranováki jobbágytól 1804-ben elloptak „lakatos záros Szúszékokbul két kila Zabot, egy kila morzsolt kukoricát." (NmL. IV. 33. Fiscalia 1805/87.) — Tóth Albert lapujtői jobbágy tanúvallomásában olvashatjuk: „malombeli szúszékokról a lakatot leszedték és magoknak Búzát mérek." (NmL. IV. 71. Archívum mixtum III. 1820/13.) 186. NmL. IV. 1. Közgy. iratok B/1760/12—71., Uo. Z/1770/85. 187. NmL. IV. 22. Kárösszeírások. 188. NmL. IV. 1. Közgy. iratok D/1768/30—81. 189. NmL. IV. 33. Fiscalia 1770/XXXVIII/36. 190. A kas űrtartalmára néhány példa: Csesztvén 1726-ban egy nyolc, két tizenöt, egy húsz kilás kas égett meg. Lapujtőn, 1722-ben, egy hat kilás „búzatartó" és egy negyvenhárom kilás kast írtak össze a jobbágyok kárbecslésében. Nőtincsen, 1735-ben, négy hat, tizenkettő, tizenhárom, tizenhat, harminckettő, ötvenöt kilás kasok szerepeltek a kárlistán. (NmL. IV. 22. Kárösszeírások.) 191. NmL. IV. 22. Kárösszeírások. — NmL. IV. 1. Közgyűlési iratok. C/1758/69. 192. NmL. IV. 22. Kárösszeírások. 193. NmL. IV. 1. Közgy. iratok. C/1758/69. 194. Uo. D/1785/1132—13. 195. Uo. L/1756/67., X/1769/16—84. 196. Egy zelenei jobbágy 1759. évi kárbecslésében olvashatjuk: „Egy fedeles hordó négy kila tiszta Búzával". (NmL. IV. 1.) Közgy. iratok O/1760/44—72.) 197. NmL. IV. 22. Kárösszeírások. 198. Uo. 199. NmL. IV. 1. Közgy. iratok O/1760/44—72. 200. Uo. 1802/67. 201. NmL. IV. 71. Archívum mixtum III. 1813/2. Az iratokhoz részletes térkép is mellékelve, mely szerint a hambár különálló épület volt. 202. NmL. IV. 71. Miscellanea VII/1817/1. 203. 1815-ben „egy fiókos Lisztes hombárt" írtak össze az egyik nemesi portán. (NmL. IV. 71. Archívum mixtum III./1829/3.) 204. A szakirodalomban a hambár durván faragott tölgyfadeszkából készült, egy vagy több rekeszre osztott tárgy. Vö. Erdész Sándor: Gabonatároló építmények a szatmári Erdőháton. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve. X. [1967] 209. p.) — Baróti Szabó Dávid szótára szerint a hambár = búzás, lisztes szekrény, szúszék. (Baróti Szabó Dávid: Kisded zsótár. Kassán, 1792. 82. p.) 205. Vö. Zólyomi József: Adatok Nógrád megye parasztságának XVIII—XIX. századi történetéhez. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1975. 206. NmL. IV. 31. Processus terminati 1754/1208. 207. Mohóra: NmL. Mathényi uradalom iratai. Számadáskönyvek. Zagyvaróna: NmL. IV. 33. Fiscalia 1812/4. Csesztve: NmL. IV. 71. Archívum mixtum III. 1814/6. Terbeléd: NmL. IV. 33. Fiscalia 1818/34. Dengeleg: Uo. 1818/19. — Varsány: Uo. 1826/39. Bodony: Majthényi uradalom iratai. Számadáskönyvek. Rád: NmL. IV. 71. Archívum mixtum VIII. 1823/3. Alsótold: Uo. III. 1833/32. — Liptagerge: Uo. VIII. 1836/3. 322
