Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez

kast gyűjthettünk be — főleg az Ipoly menti falvakból — a Palóc Múzeum részére. A szalmából font kasoknak két típusát figyelhettük meg: henger alakú, és erősen kidomborodó hasú. A henger alakú mérete: szájátmérő 34 cm, fenékátmérő 24 cm, magasság 96 cm. A másik típus méretei: szájátmérő 40 cm, fenékátmérő 28 cm, magasság 86 cm, hasátmérő 92 cm. Készítőik, az adatközlők visszaemlékezése szerint cigányok, parasztemberek voltak. Búzát, rozst, a kisebbekben babot, lencsét tartottak. Neve is megváltozott: a legtöbb helyen bubolyéknak nevezik. Hordó Az egész megyében elterjedt gabonatároló eszköz volt. Az 1722. évi kallói kárbecslések említik először.

192 Mértékegysége a boroshordókhoz hasonlóan az akó, de a benne tárolt gabona mennyiségét kilával jelölték. Karmány Márton alsósztregovai zsellérnek 1758-ban ,,Két Hordóban négy-négy akósban éget meg 8 kila Búzája, Harmadikba 4 Kila zabja, Negyedikbe 4 Kila Tenkelye."

193 Gabis József vadkerti jobbágynak „búzatartó hordók 23 akóbul állók" égtek meg 1785-ben.

194 Forrásaink szerint a gabonán kívül mást is tároltak a hordóban: Rózsalehotán (1756) lisztet, Alsópetényben (1769) tollat.

195 Formájáról, készítőikről nem szólnak forrásaink. Az egyik adatból megtudhatjuk, hogy a hordó fedeles is lehetett.

196 Adatközlőink szülők, nagyszülők elbeszélései alapján sem emlékeztek arra, hogy a gabonát hordóban tárolták volna. Valószínű, hogy gabonatároló hordók használata a XIX. század közepe táján megszűnt. Hambár Nevének első említése forrásainkban 1735-ből származik. Styevák János felsőtiszovnyiki jobbágynak három szúszék mellett két hambárt is összeírtak.

197 Adalberti Imre litkei bíró hat szuszokban, két kasban és egy hambárban tartotta gabonáját 1761-ben.

198 Egy zelenei jobbágynak a szúszékjain kívül „tizenkét kilás hambár"-ja is megégett a községet 1759-ben meglátogató tűzvész következtében.

199 Herczeg Menyhárt homokterenyei jobbágy 1802. évi tűzkárában „Istállója és Hambárja" szerepel.

200 Uradalmi, illetve nemesi tulajdonban a hambár a XVIII. század végétől fordul elő forrásainkban. Ennek valószínű, csak az adatok szegénysége az oka. Uradalmi használatban a hambár önálló épületet — vagy épületrészt — jelentett. Szedlenits Imre ebecki nemes 1792-ben „ ... a kertecskébe egy gabonának való Hambárt is épített.. ."

201 Benyiczky Lajos nemes beltelkén egy búzatartó hambár is szerepel az összeírandók listáján 1813-ban.

202 A hambárban általában gabonát tartottak, de liszt tárolására is használhatták.

203 Adatainkból egyértelműen kitűnik, hogy a XVIII. században és a XIX. század első felében a paraszti tulajdonú hambárok nem önálló épületet jelölnek, hanem egy kisebb gabonatároló alkalmatosságot, talán a szúszéknak egy változatát.

204 Az adatközlők visszaemlékezése szerint a különálló hombár épületek — alattuk gyakran pincével — a XIX. század végén, századunk első évtizedeiben épültek. A belül rekeszekre osztott önálló épületű hambárok, a megye keleti szélén, a Mátra és a Cserhát hegységek között fekvő falvakban általánosak. 316