Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez

Magtár A XVIII. század közepén, a gabonakonjuktúra hatására, megyénk földbirtokosai közül egyre többen tértek át a majorsági gazdálkodásra. A gabona vetésterületének fokozása érdekében sorra megcsonkították a paraszti telkiföldeket, feltörték a legelőket, kiirtották a maradék erdőket.

205 A nagyarányú gabonatermelés tette szükségessé, hogy az uradalmak a vermeken kívül, szilárd falazatú magtárakat, vagy ahogy forrásaink említik: granariumok&t építsenek a gabona tárolására. Ludányban a jó termőföldön gazdálkodó Ráday család már 116 l-ben a granariumból adta ki a parasztok, cselédek, aratók bérét.

200 A megye kisebb uradalmaiban csak a XVIII. század utolsó harmadára, vagy a XIX. század első évtizedeire sikerült a gabonatermelést jövedelmezővé tenni. Legtöbb esetben a pénz, a szakmai ismeret hiánya, a birtok szétaprózottsága, olykor a kevés föld, a gazdálkodástól való merev elzárkózás voltak az okai a termelési kedv kései kibontakozásának. A gabonatároló magtárak zömének építése ezért esik a XVIII—

XIX. század fordulójára. Ekkor építenek magtárt Mohorán, Zagyvarónán, Csesztvén, Terbeléden, Dengelegen, Varsányban, Bodonyban, Radon, Alsótoldom, Liptagergén és még több faluban.

207 Mocsáry Károly liptagergei birtokán lévő két magtárnak részletes leírását is megőrizték forrásaink 1836-ból. Alábbiakban közöljük e két magtár állagmegállapító leírását: „Felső Magtár; ezen épület egészen kőből sindely alatt, gerendái és szarufái egészlen jók, felső padolása veres téglával ki rakva és egészlen úgy elkészítve, hogy akár miféle gabonát arra tölteni lehet, ennek bejárásán jó ajtó s pléh, a felvezető grádits egészlen új fából van. Alsó része három osztályban rekesztve, ebben való bejárás, és a legnagyobb 3-ik rekesz zsaluzsányi Téglával, a két kissebb rekesztek pedig Deszkával van kipadolva. Ajtó oszlopai faragott kőből, ajtója fából, vas pléhel beborítva — ezen lévő négy kis ablakokba vas rostély van. Alsó Magtár kő fundamentumra, egész Tölgyfa gerendákból van öszve állítva, sindelezte Ótska, belül rekesztékei nintsenek, hanem az allya fenyő Deszkával ki van padolva, két ablakjaiban vas rostély, felső padolására való feljáráson ajtó lakat van, melly tölgyfa Deszkával lévén kipadolva, rajta Takarmányt lehet tartani, belül a Mester Gerenda meg van törve, és oszloppal fel támasztva." A XIX. század második felében a magtárak száma tovább szaporodott. A fejlettebb agrotechnikajú gabonatermelés, osztozkodás révén új uradalmi birtokok kialakulása tette szükségessé az új magtárak építését. 317