Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez

Heves megyei Apátfalván a kirabolt kerülő szúszékjából „Lisztet, Babot, Korpát és fonalat és 3 Sákot" vittek el 1786-ban.

175 A poltári jobbágyok 1763. évi kárbecslésében „Szalonnás Szúszékot" írtak össze.

176 Adatközlőink szerint a szúszékban csak gabonát tároltak, más gyakorlatra nem emlékeznek. Levéltári adataink gyakran utalnak arra is, hogy egy-egy jobbágy tulajdonában hány darab és milyen méretű szúszékok voltak. Számuk 3—6 db között váltakozott. Bacsur Márton alsósztregovai bírónak 1758-ban hat szúszékja volt, ebből kettő 40, kettő 25, egy 20, egy pedig 30 kilás volt. Ugyancsak ebben az évben az alsósztregovai Malicser Mihálynak négy szúszékja: 20, 10, 8, 4 kilás volt.

177 1756-ban Diánis János rózsalehotai jobbágy hat szúszékjába 146 kila gabona fért.

178 Egy lesti jobbágynak 1758-ban „Nagy Szúszékja 100 kila Capacitású" volt.

179 A szúszékot többnyire a lakóházzal szemben, a belső* telekre felépített életes, terhes kamrákban helyezték el.

180 A szúszékot azonban máshol is tárolhatták. Egy szécsényi jobbágynak 1773-ban, a búzával töltött szúszékja a pajtában volt.

181 1816-ban egy sipeki zsellér a fészerben tartotta búzás szúszéfcját.

182 Molnár Mátyás ecsegi jobbágynak — ugyancsak 1816-ban — a pincében lévő szúszékból loptak el nyolc kila búzát.

183 Az alsótoldi uradalomban a hetven kila új búzával töltött szúszékot a szinke alatt tartották 1833-ban.

184 Gyűjtőútjainkon az egyes háztartások többségében már csak egy szúszékot őiriztek. Egykor mindenütt a kamrában tartották, csak az utóbbi évtizedekben helyezték el a fészer, a pajta, a falalja stb. alatt, mint funkció nélküli tárgyat. Másodlagos felhasználásával, is találkoztunk: Barna községben tyúkólnak, Nagylócon disznóólnak, Nógrádmarcalban kutyaólnak használták. Altalánosnak tekinthető a szúszék lakattal történő lezárása. Gyakran olvashatjuk forrásainkban: „szúszékjárul a lakatot letörvén", „Búzás Szúszékrúl le szakajtván a lakatot."

185 Terepmunkánk során alig láttunk olyan szúszékot, amelyen a lakattal történő lezárás feltételei hiányoztak volna. Kas Anyagára a lesti (1758) és a nemti (1771) kárlistákból kapunk adatokat. Ifjabb Gyurcsan András lesti jobbágynak „egy vesszőből fonott 15 kilás kas", a nemti malomban három „vesszőbül font Kas" égett meg.

186 A kallói (1722), az ecsegi (1731), az őrhalmi (1772) adatok csupán azt árulják el a kasról, hogy fonottak voltak.

187 Mohorán egy harminc kilás deszka fedeles kast írtak öszsze 1768-ban.

188 Külső méretére egy szöllősi (Mátraszöllős) 1770-ben felvett tanúvallomásból következtethetünk: „...az Kasba hajolván a Szék lába alul ki esvén, Kasba be estem.. ,"

189 A bennük elhelyezendő gabona mennyisége négy-ötvenöt kila között váltakozott.

190 Forrásainkban kas, búzatartó kas, gabonának való kas néven fordul elő. Általában búzát, árpát, rozst, zabot tartottak benne. Kallón (1722) és Alsósztregován (1758) korpát, illetve komlót tároltak a kasban.

191 A kas elhelyezésének előfordulásai azonosak a szuszoknál közöltekkel. Egyegy háztartásban 2—4 darab között váltakozott a kasok száma. A kasok készítőiről semmit nem árulnak el forrásaink. A nagyobb méretűek használata a XIX. század közepétől fokozatosan megszűnt. Öt-nyolc kilás kasok még a két világháború között is megtalálhatók voltak a paraszti gazdaságokban. Az 1960-as években még több, akkor már használaton kívül lévő 315