Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Néprajz - Zólyomi József: Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII–XIX. századi történetéhez

VIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1982. NÉPRAJZ VOLKSKUNDE Adatok Nógrád megye földművelésének XVIII — XIX. századi történetéhez Zólyomi József A XVIII—

XIX. századi parasztság anyagi javainak feltárását, számbavételét több éve programunkba vettük. A kutatások eddigi eredményeit rögzítő tanulmány jelent meg a XVIII—

XIX. századi népi építkezésről, a lakóház berendezéséről, a telki-föld másfél évszázados történetéről, az ezzel szorosan összefüggő paraszti sorsról. Egy közleményünk pedig néhány XVIII. századi paraszti háztartás anyagi javainak leltárszerű bemutatására vállalkozott.

1 Jelenlegi tanulmányunk a parasztság anyagi ellátottságából a földműveléshez kötődő ismeretet és gyakorlatot fogja össze a XVIII. század elejétől a XIX. század közepéig. Azokat a tárgyakat, amelyek funkciója nem szűnt meg a múlt század közepén, időben addig követjük, amíg eredeti rendeltetésüket megőrizték a paraszti gazdálkodásban. A szántóföldön termelt növények közül csak a gabonafajtákkal foglalkozunk. Tudjuk, hogy a szántóföldről betakarított növények közé tartozott a lencse, a csicseri borsó, a tök, a bab, a mák, a XVIII. század hetvenes éveitől a kukorica, a század végétől a burgonya. Jelentős vetésterülete volt a kendernek, fontos volt a rétgazdálkodás, az ezzel összefüggő szénarnunka. Többségükről azért nem szólhatunk, mert e növényeknél a vetés, az ápolás, a betakarítás, a tárolás módjáról szinte semmit nem tudhatunk meg forrásainkból. A kender- és a szénamunkával már nem ilyen szűkszavúak levéltári adataink, de az összegyűjtött anyagot a népviseletről és az állattartásról később megírásra kerülő tanulmányunkban kívánjuk bemutatni. A paraszti gabonatermelés mellett az uradalmi és nemesi birtokok gäZrdálkodására is kitérünk. A kettő összevetésével azt szeretnénk érzékeltetni, hogy az általunk vizsgált időszakban a paraszti és uradalmi termelési technika alig tér el egymástól, csupán a XIX. század első felében kezd a távolság lassú ütemben fokozódni az uradalmi gazdálkodás javára. A parasztság telki- és irtványföldjeinek történetével, az ezzel összefüggő paraszti sorssal nem foglalkozunk, mivel e témának kutatási eredményeit külön tanulmányban feldolgoztuk.

2 1. Művelési rendszer, irtás, földek beosztása Forrásaink gyakran megemlítik, hogy az egyes községek határhasználatukban a két-, vagy háromnyomásos gazdálkodást követik, A fejlettebb há299