Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról

A gödör leletanyagát az import kerámia számszerű adataival egészíthetjük ki: 17 db bükki, 3 db szakáiháti töredék, valamint két legömbölyített bikónikus profilú porcelánszerűen kidolgozott töredék.

166 A gödör anyagának számszerű adatait a Pavúk-íéle szempontok és saját szempontjaink összesítésével az I. táblázatban közöljük. Az ismert százalékarányuk birtokában próbaképpen alkalmazva a Pavúkféle statisztikát a következő számbeli megfeleléseket kapjuk: a vonalpárok gyakoriságát tekintve az ültetési 1979/4. gödör a Bajc, IV/60. sz, objektummal

167 a hármas vonalak előfordulása alapján a Stúrovo, 1/65. és 241/36. sz. objektummal

168

, a több vonalpárból álló szalag aránya alapján a Dvory nad Zitavou. 15/63. sz. objektummar'

69

, az un. S-alakú, szögben törő minta megjelenése alapján pedig a Bajc, IV/60. sz. objektummal áll összefüggésben.

J7n A statisztikai ellentmondásait tükrözi az is, hogy csupán két esetben állapíthattuk meg ugyanazt a megfelelést (a Bajc, IV/60. sz. objektum esetében), de ez a megfelelés lényegében két, eltérő kronológiai helyzetű technikai, ill. díszítőmotívum alapján adódott, (vonalpár- ill. S-alakú, szögben törő minta.) A Pavúk-féle kritériumok tehát finomításra szorulnak egyrészt, másrészt új szempontok figyelembe vétele is szükséges. Természetesen a nagy számok törvénye valójában csak akkor érvényesülhet, ha elegendő számú, ilyen módszerrel (ill. a szempontok azonossága a lényeges) feldolgozott anyag áll rendelkezésünkre. Az eltérésekhez pedig minden lelőhely esetében be kell számítanunk a helyi sajátosságokat. Igazán akkor lesz értékelhető az adott statisztika, ha az ültetési telep egészére alkalmazhatjuk majd. A telepmegfigyelések (egyrétegűség) ugyanis feltételeznek egy bizonyos időszakot aminek — amennyiben kiindulási pontjaink helyesek — a leletanyag statisztikai feldolgozásának eredményeiben is érvényesülnie kell. Erre a folyamatos ásatások befejezésekor nyílik lehetőségünk. JEGYZETEK 1. PINTÉR S.: Szécsény és közvetlen vidéke a honfoglalás előtti korban, Losoncz, 1897. 25. 2. Coll. XVI. Sect. 15. A felmérés éve: 1782. DR. GAZDAG L. : Nógrád megye térképei. Nógrádmegyei Múzeumi Füzetek 6/1964/156: 1990. sz. tétel,, ill. uo. 15.: a Nógrádi Sándor Múzeum tulajdonában levő., 1 : 50 000 méretarányú másolat alapján. 3. Coll. XXXIV. Sect. 45. A felmérés éve: 1854. uo. 1992. sz. tétel. 4. Sect. 4763/3. A felmérés éve: 1883. uo. 1994. tétel. 5. Megjegyzendő, hogy ma is Lóci pataknak hívják ezt a szakaszt. 6. SOÖS Virág: Régészeti kutatások Nógrád megyében (1976—1978) NMMÉ (1979) 347—348, I—IV. t. 7. DR. NYÁRY Albert báró: Ásatás a Szécsényi Kerekdombon (Nógrád m.) AÉ XXVII/107/ 222 231. PINTÉR S.: i. m.: 18—19; Nógrádvidéki régészeti kutatások: AÉ VII/1887/432. ; Nógrádmegyei régiségekről AÉ 6/1886/43. 8. PINTÉR S. : i. m. 20. 9. NYÁRY A. : i. m. 223. 10. Ld. az ásatás ismertetését 11. NYÁRY A.: i. m. PINTÉR S.: i. m.: Nógrádvidéki régészeti kutatások: AÉ VII/1887/432. Nógrádmegyei régiségekről. AÉ 6/1886/44. 12. J. PAVÜK: Vyskum neolitického sídlisko v Sturove AR 19/1967/576—583.: 14,5—38 m hosszú, 6,5—9 m széles, DNY—ÉK-i tájolású házak. M. Dusek: Neolitické sídlisko v Patinciach, okr. Hurbanovo AR 11/1959/782—784.: LVIL, LXI. sz. házak. 13. Az antropomorf leletekkel részletesen máshol szeretnénk foglalkozni. 14. O. HÖCKMANN: Andeutungen zu Religion und Kultus in der bandkeramischen Kultur Aktuelle Fragen der Bandkeramik Székesfehérvár,. 1972. 187. (Továbbiakban: Aktuelle Fragen) 15. PATAY Pál: Nógrád megye régészeti emlékei Nógrád megye műemlékei. Bp. 1954. a 7—21. sz. jegyzetekben sorolja föl a bizonytalan eredetű kőbaltákat. 16. PATAY Pál: Ujabb kőkori és kelta leleted Nógrádkövesden és a nógrádi dombvidéken AÉ 83/1956/186—187., XVIII. t. 1—4. 25