Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

Kérdés, hogy a Miskolcról és a magyar Borsodból idekerült Simon János, aki kihangsúlyozza, hogy „magyar vérből, de szláv faluból származott Mikszáth Kálmán," mily mértékben látott a probléma mélyére? — Nehéz erre választ adni, de az tény — és erre nézve ismét számos századeleji kortárs megjegyzéseire támaszkodhatunk —, hogy a vármegye helyi vezetői tisztában voltak a politikai és gazdasági vonatkozásaiban egyre mélyebbre ható szlovák nacionalizmus különböző megnyilvánulásaival.

47 A dzsentri magatartású, de irodalmilag kulturált Simon számára Mikszáth személye és életműve a nagy író családjának eredetét tekintve vált kulcskérdéssé. Pozitivista történetszemlélete, az adatokhoz való szigorú alkalmaz^ kodása a valódi tényekből leszűrhető következtetéseket építette be a családtörténeti kutatásaiba és mereven elitélte a „családfagyártók" történetietlen magatartását, ami majd a Mikszáthnéval folytatott levelezéséből is kiderül. Mikszáth családja esetében is ez a helyzet, de szinte mentegetődzik a saját maga dzsentri mivolta előtt annak nem nemesi származása miatt. A nagy író apja, „Mikszáth János előbb mészáros volt, majd itt a falubeli kis birtokán gazdálkodott. A világirodalom történetében nem ritka eset, hogy mészáros mesterek gyermekeiből híres írók váltak, példa rá Shakespeare és Petőfi. .. . Valaki minél alacsonyabban kezdi fényes pályafutását, annál nagyobb a dicsősége. ... Petőfi sem adott semmit Petrovics elődeinek nemességére, ellenben atyjának taglóját megénekelte. És volna-e nagyobb költői hírneve, tisztelete, — ha harcegnek született volna?" Ez a gondolatvezetés nemcsak saját magának, hanem kortársainak is szól: „Mikszáth Kálmán életírói a családot nemesnek mondják. Nem valószínű ez az állítás, ... mert az országos, sőt világhírű írónak nincs szüksége arra, hogy biografusai ily valótlan s különben is értéktelen szépítgetéssel hízelegjenek neki." Simonnak ezek a kijelentései már csak azért is jelentősek, mert az író életében, a jubileumi ünnepségre való országos előkészület idején hangzottak el. Mikszáth nyilván bölcs mosollyal fogadta ezeket a sorokat, mert ő tudta, hogy igazgatói ajánlásra és közreműködéssel miként lett a Selmecbányái evangélikus líceumban nyert érettségi bizonyítványában „nobilis", azaz nemes ember. Simon, de — és ez még ennél is lényegesebb — Mikszáthné sem tudtak erről az enyhén szólva „csínyről", és ezzel az író halála után olyan nemességkutatási akcióba kezdtek, amelynek — akarva, akaratlanul — a Mikszáthfilológia szemszögéből tekintve is jelentősége lett.

48 Itt nem térhetek ki a Simon János és az özvegy Mikszáthné e tárgyban folytatott levelezésére, de néhány mozzanatot abból mégis ki kell emelnem, mert azokat a Mikszáth-kutatók nem vehették figyelembe. A levelezésre az adott indítékot, hogy — most már — Miskolczy-Simon János a Mikszáthcsaládra vonatkozó kutatásai végeredményét egy tanulmányban dolgozta fel, és mielőtt azt nyomdába adta volna, adatkiegészítésekért fordult az író özvegyéhez. Mikszáthné 1914. február 13-án a Horpácson kelt levelében ezeket írta: „Vasárnap vagy hétfőn meg fogom önt látogatni, és behatóan szeretném a cikk tertalmát megbeszélni. Én ugyan tudom, hogy azt ön jósággal és tapasztalattal fogja csinálni, de mégis arra akarom megkérni, hogy ne mondja ki egészen, hogy nem volt nemes a Mikszáth család, — mert annak úgy kell lenni, csak nagyon nehéz kimutatni." — Ezt megelőzően, január 29-én ugya256