Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

nis arra kérte levéltárosunkat, hogy „ne írja meg cikkét addig, míg velem nem beszél." — A február 13-i levélben még ez is olvasható: „Istenben boldogutt Uram annyiszor felemlíti levelekben és az elbeszéléseiben is, hogy „kiscsoltói" —, hogy szerintem ezt hagyni kell. Ha bizonyítani nem tudja is az ember, de nem kell bántani. Miután végeredmény még nincs, tehát a kutatást tovább kell folytatni, és e szerint a cikk is csak úgy lehet megírva, hogy még nincs befejezve a kutatás."

49 Mikszáthné — született farkasfalvi Mauks Ilona — aki házasságuk egész ideje alatt meg lehetett győződve férje családjának nemesi származásáról és tudott Simon ilyen irányú tevékenységéről, mindenképpen arra törekedett, hogy kutatónk változtassa meg a Mikszáth-család nem nemes eredetére vonatkozó nézeteit. Miskolczy-Simon azonban e tekintetben hajthatatlan maradt és az özvegynek a végleges kézirattal kapcsolatos észrevételei közül az eredeti szövegnek csak ezt a részét fogalmazta át: „Volt egy Mária nevű nővérük is, ki mint viruló szép hajadon 16 éves korában hunyt el 1867-ben. Menyasszonya volt Kaszner Lajos mérnöknek, ki akkoriban tagosítási felméréseket végzett a faluban s eközben bele szeretett Mikszáth Máriába. Mikszáth János uramnak előnyére volt az ismeretség, mert — mint a falu mondja — a kommaszszáció után jóval nagyobb és jobb minőségű földje kerekedett ki a szklabonyai marancsos határból. Közel 100 holdat tett ki a „skvarká-"ja, ami az ottani viszonyok közt nem volt megvetendő érték."

50 A végső eredményeket összefoglaló kis tanulmány azután — Mikszáthné beleegyezésével — Az Újság 1914. március 29-i számában jelent meg. Ezt a a „Mikszáth-család harmadfélszázéves története" c. dolgozatot, némi bővítésekkel, önálló füzetként Komáromban is kiadta a szerző.

51 A kutatással kapcsolatos részeredményeket a budapesti Egyetértés 1910. június 24-i számában adta közre. Az ebben elmondottakat, újabb adatokkal kiegészítve, a Nógrádi Hírlap 1912. február 11-i számában a „Mikszáth származása" с cikkében ismételte meg. Ezt a cikkét a Mikszáth-kutatók — hihe^ tőleg mert vidéki lapban jelent meg — nem vették figyelembe és így Mikszáth édesanyjának, Veres Máriának a családjáról nem minden tekintetben helytálló képet rajzoltak.

52 Miskolczy-Simon ebben a cikkében a XVII. század második feléig tudta visszavezetni a Veres, alias Disznóssy család történetét. Kis tanulmányában már érzékelteti a családtörténeti vonatkozások gazdasági hátterét is és ezért megyetörténeti értéke is van, mert az egy tőről fakadó gazdag és szegény rokonság problematikáját középbirtokosi szinten bemutatva, a dzsentri réteg XVIII. századi, már Kármán József által is észrevett kialakulásának kezdeti problémáit is sejteti.

53 Miskolczy-Simon két „bálványromboló" tanulmánya. A „pozitivista" és „oknyomozó" történeti kutatások diadalának is elkönyvelhetjük levéltárosunk azon törekvéseit, hogy az adatok fényében a „valóságot" igyekezett feltárni. A magam részéről ebben a törekvésében azonban a Kaffkára jellemző „verista" szemlélet ifjúkori reminiszcenciáit is fel vélem fedezni és mintegy önigazolást látok abban, hogy politikai pálfordulása ellenére is megmaradt haladószellemű történelemkutatónak. 2 7 Évkönyv 257