Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

Tárgykörénél fogva figyelmet érdemel a „Tompa Mihály nemessége" с cikke a Miskolczi Napló 1908. évfolyamában.

29 A cikk címe már önmagában elárulja azt a századforduló és századelő két évtizedére jellemző „irodalomtörténeti törekvést, hogy jeles íróink nemesi származását igazolják. A ^nemzetfenntartó" nemesség nimbuszának leghangosabb hirdetői a lecsúszott dzsentri társadalmi és főleg hivatali pozícióinak védelmezői sorából kerültek ki, és mi sem természetesebb, hogy a saját nemesi származásukra nem sokat vagy semmit sem adó nemzeti nagyjaink ezen „sajnálatos" magatartását legalább utólag korrigálják. — Ez a problematika már csak azért is bővebb taglalásra szorulna országos szinten is, mert nemcsak Simon János Mikszáth-kutatásaiban, hanem mások ilyen irányú törekvéseiben is találkozunk vele.

30 Simon, azaz Miskolczy-Simon János balassagyarmati évei A Nógrád megyei Levéltár hányattatásainak egyik szomorú követkéz^ menye, hogy a politikai szempontból egyik legfontosabb dualizmuskori anyagrésze, a főispáni iratok, csaknem teljes egészükben elkallódtak és így számos kérdésre nem tudunk pontos választ adni. Ez a helyzet miskolczi Simon János Nógrád vármegyei levéltárosi kinevezésével kapcsolatban is, aminek indítékait csak következtetések útján tudjuk megközelíteni. Az alapvető indíték az volt, hogy Baloghy Dezső levéltáros 33 évi szolgálat után, 1908 júliusában nyugdíjba vonult és a helyét ideiglenesen betöltő báró Buttler László rövidesen meghalt és így az állás betöltetlen volt.

31 Indítéknak tekinthető az is, hogy Borovszky Samu főszerkesztői irányításával ekkor készül Nógrád vármegye reprezentatív jellegűnek szánt monográfiája és ennek elkészítése a helyi levéltári anyag szakszerű felhasználása és a megfelelő anyagrészeknek a kutatók számára történő feltárása szakszerűen képzett levéltáros közreműködése nélkül alig megoldható. Indíték lehetett még az is, hogy a megye félhivatalos hetilapjának, a Nógrádi Hírlapnak felelős szerkesztője, Kossaczky Arnold ügyvéd e megbizatásától meg akart válni, és helyébe az újságszerkesztésben már gyakorlott utódott szerettek volna állítani.

32 A fenti indítékok lehetnek az okai annak, hogy Simon János nyerte el 1909 tavaszán a vármegyei levéltárosi állást. Kinevezési okiratát és annak pontos dátumát nem sikerült megállapítani mert az irat nem található. A Nógrádi Hírlap 1909. április 11-i és a Szécsényi Hírlap 1909. április 16-i számában azonban ez olvasható: „Levéltárnoki kinevezés. — Prónay Mihály főispán Simon Jánost, Borsod vármegye helyettes (sic!) levéltárnokát Nógrád vármegye levéltárnokává nevezte ki." — Valószínű tehát, hogy Simont április első felében nevezte ki a főispán. — Megoldódott a Nógrádi Hírlap problémája is, mert 1909 májusától 1910 augusztusáig Simon János mint felelős szerkesztő, és a helyi ismeretekkel bíró Buday-Plichta Barna árvaszéki ülnök mint főszerkesztő irányították a lapot.

33 A fenti feltételezhető indítékok önmagukban véve is elegendőek Simon kinevezéséhez és nem feltétlenül szükséges Szendrei ajánlására is gondolnunk. Ugyanakkor a szívélyes és barátságos fogadtatás motívumai sorában szerepet játszhatott Simon János történetírói tevékenysége melletti szépirodalmi munkássága is. Az 1908-ban nyugalomba vonult és még élő elődje, Baloghy Dezső, 250