Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról

5. A zselizi típusú bemetszések airányát összegezve a kiugró százalékarányok a következők: Stúrovo, 1/65. sz. objektum: 93,86%; 241/66. sz. objektum: 89,57%; 8/65. sz. objektum: 90,90%; 251/65. sz. objektum: 94,28%; 85/66. sz. objektum: 94,12%; 248/66. sz. objektum: 96,88%; Dvory nad Zitavou: 15/33. sz. objektum: 100%); Horné Lefantovce, 1. sz. objektum: 100%.

162 A Pavúk-féle statisztika alaposabb átvizsgálásakor határoztuk el, hogy egy viszonylag nagyobb leletanyaggal rendelkező gödör leleteit ugyanilyen kritériumok alapján vizsgáljuk meg. Az 1979/4. gödör anyaga alkalmas egy ilyen, tájékozódó jellegű statisztikai vizsgálatra, a különleges formák és az import-darabok értékelése nélkül. A gödöir teljes leletanyagát átvizsgáltuk; a táblázatban ugyanakkor — saját, egyéb statisztikai szempontjaink ellenére —, a Pavúk által adott technikai és motivális kritériumokat közöljük, mivel ennek ellentmondásai így ütköznek ki a legjobban. Különösen akkor érdekes ez az összevetés, ha a kronológiai értékű formai- és díszítőelemek meg- ül. nemlétéből kiindulva jutunk el a díszítéstechnika ill. motívumok belső arányáig. Tekintsük át először a formákat. Mindenekelőtt feltűnő a csőtalpas forma gyakorisága: a két leírt nagyobb töredéken kívül 24 db csőtalp — ill. talptöredék származik a 4. gödörből. ebből kettőnek van lekerekített háromszög alakú áttörése. A díszítetlen finomkerámia aránya a következő: a 12 db fenék — vagy peremtöredéken túl mérvadónak a 29 db domborúan és a 3 db homarúan ívelt (nyakkiképzeses) oldaltöredéket tekinthetjük: ezekről megállapítható, hogy nem egy edényhez tartoztak, míg néhány fenéktöredék díszített edényhez is tartozhat. A 2 db kihajló peremmel ill. a homorúan ívelt oldaltöredékekkel tehát megvan az S-profilú, díszítetlen edénytípus, amelyet általában kronológiai értékűnek fogadnak el. A kettős kúpos, legömbölyített profilú edényt 5 oldaltöredék képviseli a leletanyagban. A díszítésben szerepel az önállóan alkalmazott bemetszés.

163 Több esetben jelentkezik a bemetszésekből kialakított fenyőágszerű minta vagy a hosszú, ferde, párhuzamos bemetszésekből álló díszítés, festéssel együtt. A több vonalpárból kialakított vonalkötegek számához viszonyítva a vonalpárok száma kisebb, de jellemző technikai megodlás. Az említett változatok miatt helyesebbnek látszik a vonalköteg elnevezés; ugyanakkor megfigyelhetünk olyan töredékeket is sűrű, szabályos karcolással, amelyek készítésekor kettőnél több hegyű eszközt is használhattak. Ami a motívumokat illeti, dominánsnak bizonyul az ún. S-alakú, szögben törő minta, azokat a darabokat is beleértve, amelyeken minden valószínűség szerint feltételezhető. A háromszögletű áttöréssel rendelkező csőtalp két példányban van meg. Ezt a típust J. Pavúk a duna-vidéki lelőhelyekre tartja jellemzőnek, a csoport kései szakaszának lelőhelyein.

164 Békásmegyeren az egyik arcos edényünk pontos megfelelőjével, gyantás festéssel és bükki importtöredékekkel egy együttesben jelenik meg.

165 A 4. gödörből került elő az említett, gyantás festést mutató, s importként meghatározható bütykös vállú edény. Még három kisebb bütyöktöredék utal a forma ritkaságára ill. importlétére. A 4. gödrön kívül csak az I. ház omladékrétegéből ismerjük. 24