Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Belitzky János: Miskolczy-Simon János Nógrád vármegye dualizmuskori utolsó főlevéltárnoka

mélyes intrikákon. Nehéz és kétes értékű megállapítás volna, ha a vele szemben megnyilvánuló közmegbecsülés mértékét valamilyen mércével akarnánk a megyei közélet akkori szereplőinek kortársi megbecsülésével egybe«vetni. Az azonban figyelmet érdemel, hogy amikor 1914. szeptember 1-én az orosz fronton tartalékos hadnagyként hősi halált halt, halálának hírét — a hivatalos közlés ellenére sem — nem akarták elhinni és állását évekig betöltetlenül tartották fenn számaira.

7 Életének és tevékenységének megírására sokáig és sokszor ösztökélt barátom, az alattomos betegség következtében 1981 nyarán hirtelen elhunyt Schneider Miklós salgótarjáni levéltárigazgató. Amikor azután tanulmányom két változatban is elkészült

8 és Ö azokat elolvasta, egyikünk sem gondolt arra, hogy az egyik változat valamikor az Ö emlékének szentelve fog megjelenni. Az Ö élete is derékbatört, akárcsak Miskolczy-Simon Jánosé. Tervei, levéltárfejlesztő elgondolásai azonban már részben megvalósultak, és alapjává válva a további megoldásoknak, fontos állomásaivá lettek Nógrád megye sok viszontagságon átment Levéltára történetének és további tudományos kutatásoknak. Egyénisége és célkitűzései ma már részei Nógrád megye felszabadulás utáni kultúrtörténetének — „Sic fata volunt" ... és az Élet ment és megy tovább ! Simon János miskolci évei Simon János —- hivatalosan még Nógrádba kerülésekor is ez a neve — 1880. március 5-én született Miskolcon. Apja Simon János földbirtokos, anyja Tisser Júlia volt. Azt, hogy Simon János apjának mekkora volt a földbirtoka, forrásaim nem árulják el, de hivatalviseléséről és más foglalkozásáról sem tesznek említést. Azt sem sikerült megállapítanom, hogy ez az idősebb Simon János használta-e a „miskolczi" előnevet, amit fia több nyomtatásban megjelent művében kétségtelenül nemesi előnévként illesztett a neve elé. Később, amikor levéltári kutatásai során megállapította, hogy a XVI. és XVII. században a Borsod megyében és Miskolcon jelentős szerepet vitt Miskolczy családnak közelebbi vérségi kapcsolatai voltak az akkor élt Simonokkal, felvette — egyelőre azonban csak irodalmi művein használta — a MiskolczySimon kettős családnevet. A névhasználat jogosságát 1912-ben, balassagyarmati levéltárnoksága idején ismerték el királyi leirattal. Nevének „kialakítása" szervesen beilleszkedik a korképbe és része volt a fólfeudális közállapotaink egyéni érvényesülést elősegítő törekvéseinek. A Nógrádi Lapok és Honti Híradó már 1888-ban így írt erről a sokrétű problémáról: „Lehetetlen nem észrevenni, hogy a társadalomban erős illiberális és demokrácia ellenes áramlatok vannak. A címek keresése, a címerek fitogtatása, az előnevek használata, a nemesség hangsúlyozása ma sokkal többször jelentkezik, mint csak 10—12 évvel ezelőtt. Az osztályok közötti antagonizmus, a vallásfelekezetek egymással való súrlódása ma sokkal több, mint volt." Ez a jellemzés a millenniumot követő időkre még fokozottabb mértékben igaz, Ekkor már szinte „iparággá" nőtte ki magát a nemesség kutatás, amiből nem kis jövedelmük származott a vidéki levéltárosoknak is. MiskolczySimon János sem volt kivétel, amiről e témakörbe vágó nyomtatásban is megjelent tanulmányai is tanúskodnak.

9 245