Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról
edény egész díszítését ilyen technikával alakították ki. Az egyik töredéken a díszítés csak vízszintesen körbefutó vonalakból áll, a bemetszések helyett hoszszú, függőleges, szélesen vésett vonalak szerepelnek (VI. t. 3.), míg egy másik töredéken zselizi díszítőmotívum (zeg-zug vonalpár) készült ilyen technikával, s a tipikus bemetszések teljesen hiányoznak. A szlovákiai leletanyagból Dvory nad Zitavou-ról és Iza-ról közöl J. Pavúk hasonlóan díszített töredékeket. 156 Ez a fajta szélesen vésett technika más díszítőmotívumoknál is megtalálható, így készült az egyetlen, spirális motívummal díszített töredék (III. t. 6.). 157 IV. A nagyszámú leletanyagot szolgáltató objektumok díszített, ill. összes darabjainak statisztikai vizsgálata mindenképpen hasznos és szükséges feladat. Ezt végezte el J. Pavúk 15 szlovákiai objektumra vonatkozóan, csak a díszített, ill. ezen belül is a karcolt díszítésűekre korlátozva a számaránymegállapításokat. 158 A J. Pavúk-féle statisztikával szemben több ellentmondó, ill. inkább problémafölvető megállapításunk van. Az általa használt alapvető technika- és motívumbeli megoldásokat ugyanis véleményünk szerint a következők alapján kifogásolhatjuk : 1. A statisztikai táblázat lényegében alátámasztani, ill. igazolni kívánja a J. Pavúk által adott, a zselizi csoportra vonatkozó belső periodizációt. Ugyanakkor nem szerepel a táblázatban olyan lényeges statisztikai arány, amely a belső periodizáció kérdésekor, az utolsó fázissal kapcsolatban a legnagyobb súlylyal szerepelhetne: a díszítetlen finomkerámia megjelenésének aránya. 159 2. A statisztikai táblázatban szereplő technikai megoldások között csak az egyes vonalak, kettős, hármas vonalak, valamint a több vonalpárból alkotott szalagokat említi, holott az általa közölt leletanyagban is előfordul, leletanyagunkban pedig elég gyakori az olyan vonalköteg, amelyeket ha készíthettek is kettős hegyű eszközzel (tehát ha a vonalköteg valóban vonalpárokból kialakított), akkor is húztak egy külön, a többivel többnyire nem is párhuzamosan futó vonalat. A vonalkötegeknek nem minden esetben vonalpárokból való kialakítására mutatnak a szabálytalanul karcolt töredékek is. (VII. t. 5—6.). 160 3. A táblázatban nem tünteti föl a festett töredékeket, holott ezeknek is nem csekély kronológiai értékük van, amellyel maga is foglalkozik. 4. A statisztikai táblázatban megadott százalékarányok túlnyomó többsége, ha kis eltérésekkel is, de pontatlan. Nem deríthető ki, hogy ezek az eltérések miből adódnak: a nagyobb anyag ismeretében tapasztalhattuk, hogy egy töredéken kétféle technikai megoldás vagy díszítőmotívum is szerepelhet. Azt maga J. Pavúk is előrebocsátja 161 , hogy eleve csak azoknak az objektumoknak anyagát dolgozta föl statisztikai szempontból, amelyek kellő számú lelettel rendelkeztek ahhoz, hogy a nagy számok törvénye érvényesüljön. 23
