Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka

Újság, amelynek példányai 1886-ig biztosan megvoltak, és amelyben gyakran jelent is meg írása. A Pesti Naplóból, a kor másik legelterjedtebb lapjából csak addig voltak példányai, amíg 1885 közepén esti lappá nem változtatták. Katalógusaiból úgy tűnik, hogy folyamatosan politikai napilapot később sem járatott. Teljes, hiánytalan számait találtuk általános, tudományos folyóiratai sorában az Űj Magyar Múzeumnak, amelyről joggal állapíthatta meg 1854-ben szerkesztőjének, Toldy Ferencnek: „egyetlen tudományos lapunk."

27 A 60-es évek elején a lapok szaporodásával együtt jelentkező fejlődés az évtized végére, a 70-es évek elejére véglegessé tette a tudományos folyóiratok specializálódását. Az 1860-as évekből, az összes 22 lapból a Nagy Iván munkájához szorosan kapcsolódó történeti jellegű szakfolyóiratok csoportja különíthető el: — Győri Történelmi és Régészeti Füzetek, — Magyar Sión, — Jogtudományi Közlöny, — Századok, — Archeológiai Értesítő. Ezenkívül forgathatta ezen időszak tipikusnak tekinthető lapjait, az élelapokat (Bolond Miska, Handabanda), melyek a korabeli valóság köznapi arculatát mutatták, sajátos, komikus, szatirikus bírálatát adták. Ugyanekkor viszont már a Hazánk és Külföld hasádbjain 1871—1872-ben olvashatta Nagy Iván György Aladár írását dr. Marx Károlyról, amely Marx működésének addigi legigényesebb bírálata, és cikksorozatát „A szocialisták és munkásmozgalmak" címmel.

28 Az 1870-es évektől a magyar sajtó általános fejlődési ívével ellentétben már csak további 3 lappal gyarapodott könyvtára, közte a Nógrádi Lapok számaival, ami a család Horpácsra való költözése után, és Nagy Iván Nógrád megyére irányuló tervei miatt természetes is. Hírlap- és folyóiratgyűjteménye alapján megállapítható, hogy ennek kialakításában, a lapok kiválasztásában a következő szempontok vezették: — Szakmai szempontból tisztában lenni általában a tudományok állásával, — de ezen belül alaposabban, részletesebben ismerni saját szakterületét, a történettudományok eredményeit. — Általában széles körben tájékozódni hazánk és a külföld, a művészetek helyzetéről — és ettől az igénytől indíttatva a legkülönfélébb fajtájú és stílusú, szemléletű, pártállású lapot segítségül hívott. Művelődési elképzelések különös tekintettel Nagy Iván eszményére a tudomány egész világa, a munka összes ereje, s hozzá erkölcsi komolyság kell immár, hogy a nemzetet történelmével annak magasabb eszméivel és szellemével tájékozzuk, hogy műveltségét és képzettségét a mai színvonalra emeljük."

29 Nagy Iván könyvtárának elemzésével, könyveinek, hírlapjainak, folyóiratainak vizsgálatával tulajdonképpen eddig is a választásában megnyilvánuló művelődési eszményét vettük szemügyre. Remélve, hogy ennek részletes is219