Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka
mertetésével annak a csoportnak a művelődéssel kapcsolatos elképzelését is sikerül árnyalni, amelybe Nagy Iván éppen egy lényegében közös művelődési koncepció alapján volt sorolható. Nagy Iván művelődési eszménye, a szakcsoportok arányainak kialakítása, a kiadványok kiválasztása alapján így körvonalazható: magasfokú szakértelmen kívül egyetemes látásmód, és történelmi látókör igénye jellemzi, amely a kor jelentős szellemi áramlatainak, gyakran ellentétes nézeteinek ismeretét is megkívánta. Könyvtárának művelődéstörténeti egységébe a külföldi művek mellett (Guiziot), beszerezte Pesty Frigyes, Rómer Flóris, Hunfalvy János, Kerékgyártó Árpád, György Aladár munkáin kívül — ezekkel szemben — Danielik János: A történelem szelleme с könyvét, amely pedig a művelődéstörténet fogalmát a konzervativizmus jegyében adaptálta. A választás tényén és minőségén kívül művelődési eszményét juttatja kifejezésre könyvtárának egésze, és ebből adódóan — meggyőződésünk szerint — ennek gyűjtése, alakítása, építése, amely tudjuk, hogy több évtizedig tartó munka eredménye volt, Nagy Iván művelődési koncepciójának hatékonyságáról, intenzitásáról is tájékoztat. Témánk szempontjából ezért szükséges volt még végigkísérni e könyvtár épülésének, gyarapodásának, fejlődési menetének egész folyamatát, amely talán fenti meggyőződésünket tekintve bizonyító erejű is lehet. Legcélszerűbben ezt úgy tehettük volna meg, ha könyvtára évenkénti gyarapodását megvizsgáljuk. Mivel ez a vásárlási, beszerzési adatok hiányában nem volt lehetséges, helyette évek szerinti bontásban (1800-tól) figyeltük azt, hogy hány, az adott évben kiadott mű volt meg könyvtárában. (Lásd a 7. mellékletet!) A 18. század első évtizedeit, mint egy folyamat előzményeit, azért sem zártuk ki vizsgálatunk köréből, mert ebből az időszakból visszamenőleg a legkönnyebben pótolhatta könyvtárát. 30 A műveken itt az összes nyomtatott magyar kiadványfaját (könyvek, évkönyvek, naptárak) értjük. A megjelenési hely szempontjából az alábbiak miatt szűkítettük a művek körét a magyar kiadásúakra: — A gyarapítást vizsgálva elsődleges, hogy a magyar kiadású művek száma hogy alakult. (Csak a könyvek tekintetében a könyvtár egészének 60—70%-a ilyen volt.) Az ország csaknem minden híresebb, nagyobb, de kisebb nyomdahelye fellelhető volt katalógusában: Buda, Pest, Győr, Vácz, Szombathely, Debrecen, Szeged, Kolozsvár, Kassa, Veszprém, Pécs, Esztergom, Balassagyarmat. — A külföldi kiadásúak nem módosították lényegesen eredményeinket. Az ilyen kiadási helyek között leggyakoribb: Bécs, Berlin, Drezda, Lipcse, Stuttgart, Halle, ezt követi: Róma, Milánó, Velence, majd Párizs, Brüsszel, végül néhány Londonban kiadott műve is volt. A magyar kiadású művek számának évenkénti vizsgálatával a könyvtár fejlődésének folyamatát próbáltuk megközelíteni, érzékeltetni. (Lásd a grafikonon!) Természetesen ezt a sajátos, különös folyamatot, ívet is csak a magyar irodalmi termelés és kiadás általános helyzetének és Nagy Iván egyedi életútjának, egyéni érdeklődésének összefüggésében lehetett értelmezni. 31 220
