Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Kovács Anna: Nagy Iván könyvtára, mint egy művelődési eszmény bizonyítéka

teménye itt jelent meg először) és Kazinczy Ferenc (ki később a2 Orpheust indította) szerkesztésében: a Magyar Museumot. — Az első népszerű tudományos, enciklopédikus jellegű folyóiratunkat, amelyet még sok ilyen követett Nagy Iván gyűjteményében is: a Mindenes Gyűjteményt. — És szépirodalmi folyóiratunk első képviselőjét az Urániát. Az 1850-ig megjelenő lapok közül 25 féle volt birtokában. A század elejéről — amikor is nagyszabású tudományos és irodalmi folyóiratok tervével foglalkoztak kiemelendő a Tudományos Gyűjtemény, amelyet Vörösmarty, Toldy, Bajza munkássága a polgárosodó nemzeti irodalom középpontjává tett. Ezt a folyóiratát is — mint minden bizonnyal a múlt század végieket is, hacsak nem családi örökségként maradtak ezek rá — fokozatosan, visszamenőleg pótolta: 1867-ben kérte az 1840. évi első füzetet Szinnyeitől.

24 A harmincas években Pozsony, Bécs, Kassa, Komárom után most már a főként Pesten kialakuló lapok közötti meginduló munkamegosztás érzékelhető gyűjteményének ebben a szakaszában, de ugyanakkor az is, hogy a 30-as, 40-es években a politika került a figyelem középpontjába. Tudományos folyóiratai közül újra egy enciklopédikus jellegű munkát emelhetünk ki, az 1834-ben, az Akadémia által indított, Toldy Ferenc szerkesztésében megjelenő Tudomány tárat. A politikai lapok között ott találtuk főként Kossuth által a reformkövetelések szolgálatába állított Pesti Hírlapot. Ismert tény az, hogy ebben a két lapban találkozhatott a magyar olvasó először a korai szocialista eszmék jelentkezésével, hazai ismertetésével. E két reformkori lapunk a kor minden jelentős szellemi mozgalmát igyekezett a hazai olvasóknak közvetíteni, adaptálni.

23 Hiányzott viszont a szervezkedő reakció, a konzervatív párt hangja, lapjai (Hírnök, Világ, Nemzeti Üjság, Budapesti Híradó) nem voltak meg a könyvtárában. Ez a tény azonban nem jelenti, hogy a politikától távolabb eső bár el nem választható területeken érvényesített volna valamilyen egységes szempontú, szemléletű válogatást. Hisz pl. a kedvelt irodalmi jellegű divatlapok közül a Tízek Társasága által vezetett demokratikus törekvésű Életképek mellett megvolt ennek dühödt ellensége a Honderű, s ez főként az arisztokráciához, mint fő olvasótáborához igyekezett szólni.

26 A nők műveltebb rétegében közkedvelt irodalmi jellegű divatlapok fajtája tovább gyarapodott az 1850-es években, annak ellenére, hogy ebből az évtizedből csak 18 féle lapot találtunk könyvtárában. Ez a megtorpanás a hazai sajtó általános állapotjára jellemző volt, Nagy Iván gyűjteményrésze ehhez igazodott; azaz hanyatlott. Ezzel szemben a divatlapok körének bővülését, majd a családi lapok megjelenését indokolja az, hogy ez a könyvtár feleségének, Csató Máriának olvasmányait is tartalmazta, akivel éppen 1855-ben kötöttek házasságot. Az 50-es évek legelső folyóirata a Hölgyfutár, majd az ezt követő Családi Lapok, Divatcsarnok, vagy a Nővilág számít a magyar hölgyközönség támogatására, és ez a folyóirat típus a későbbiekben, a 60-as években is — amikor a hölgyek (Szegfy Emília, Vachott Sándorné, Majthényi Flóra) már maguk szerkesztik ezeket — jelen volt Nagy Iván lapjai között. Hasonlóan hosszú életű volt gyűjteményében egy képes hetilap, a kialakuló ismeretterjesztés igen széles, nagyrészben vidéki olvasóközönségnek szánt fóruma a Vasárnapi 218