Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról

A másik típus gömbös testű, behajló peremű, az arc kialakítása azonos a másik formáéval (1981/20. gödör). A házikerámia kisméretű edényei a finomkerámia formáinak felelnek meg, díszítetlenül vagy plasztikus díszítéssel. Legömbölyített profilú csonkakúpos, széles szájú tál. Pereme lekerekített, enyhén hullámos, alja kissé ovális, lapos. Felső harmadában ismeretlen számú kicsi, kúpos bütyök díszíti. Barnásszürke, homokkal és apró kaviccsal soványított, egyenletlen felületű. Erősen kiegészített. M.: 7 cm, Pá.: 11,8 cm, Fá.: 4.7 cm (1979/7. gödör). A fazekak leggyakoribb formája a gömbös vagy hosszított gömbös test rövid nyakkal vagy nyakkiképzés nélkül. (XV. t.). Gömbös testű fazék; pereme erősen behajlik, lekerekített. Hasa gömbölyűén ívelten megy át a profilálatlan fenékbe. Pereme alatt 3, szimmetrikusan elhelyezett, vízszintes, három ujjbenyomással tagolt rövid borda, legnagyobb kiszélesedése alatt, a bordák közti felületeken l-l korongalakú, az egyiknél középen visszanyomott bütyök. Vörösbarna-barnásszürke foltos, kaviccsal vegyes soványítású, simítatlan felületű, pereme, hasa kiegészített. (XIII. t., 1980/5. gödör) M.: 23 cm Pá.: 19 cm Fá.: 11 cm Hosszított gömbös testű fazék rövid, csonkakúpos nyakkal; alsó része gömbölyűén ívelt, feneke profilálatlan, kerek. A rövid nyak hajlatában 4, végein lefelé hajló, ujj benyomásokkal tagolt lécdíszt, legnagyobb kihasasodásánál a lécdísz vízszintes szakaszai alatt 1—1 ferde, ujjbenyomásokkal tagolt rövidebb bordát, a lehajló lécdíszek közei alatt pedig 1—1 korong alakú bütyköt helyeztek el. Vörösbarna—szürkésfekete foltos, homokkal soványított, simított felületű. Pereme, oldala kiegészített. (XIV. t., 1980/9. gödör) M.: 26,2 cm Pá.: 16 cm Fá.: 16 cm Töredékeiben ismerjük a kihajló nyakú, gömbös testű, könyökfüles fazékformát.

129 Az 1979/4. gödörből származik egy nagyméretű, vastagfalú tárolóedény nyak-váll ívének töredéke (XVI—

XVII. t.) Belső felülete gondosan elsimított, külső oldalán vastag rétegben fölvitt, vörösre égett „agyagpakolás" van. A kidolgozásnak ezt a módját a zselizi csoporton belül mindeddig nem említették. A fotó alapján ilyen technikával készülhetett egy, a TarnazsadánySándorrésze, 1 gödörből származó,

130

, valamint a Tiszavasvári-Paptelekhát V—1 gödréből előkerült töredék.

131 Néhány olyan — különlegesnek számító — edényforma is jelentkezik, amelyeket nem találunk meg a közölt szlovákiai és hazai leletek között. A miniatűr edények viszonylag durvább kidolgozásúak, funkciójukra utalhat a több esetben, a belső felületen megmaradt vörös festéknyom.

132 A kiöntőcsőrös ül. kiöntőcsöves edények változatos formában jelentkeznek. 1—2 kiöntőcső, 1 kerek kiöintőcső, szűkülő nyílású kiöhtőcső. Együttesen ezeket a változatokat megtaláljuk a Hódmezővásárhely-szakáiháti

133 és a lebői Felsőhalom leletanyagában

134

. Felszíni gyűjtésből származik egy ál-kiöntőcsőr amelynek megfelelőjét Dévaványáról említhetjük.

135 A típus itteni változatos megjelenése mellett feltűnő, hogy a szlovákiai leletanyagban egyáltalán nem jelentkezik. 20