Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról

FESTES Az égetés után felvitt festékanyag a szerencsésebb talajviszonyok miatt viszonylag jól megőrződött, így a festett-festetlen darabok aránya, ill. a használt szineK aránya minden bizonnyal a valós helyzetet tükrözi.

136 Fekete festés: egyetlen esetben állapíthattuk meg, egy amfora vízszintesen körbefutó vonalpárokkal díszített kihajló nyaktöredékén. Ez mindenképpen a fekete szín használatának különleges ritkaságát jelenti. Érdekes módon J. Pa vük a szlovákiai leletekkel kapcsolatban ennek éppen az ellenkezőjét állapítja meg, azaz hogy a amforákon gyakrabban a fekete, ritkábban a vörös festés jelenik meg: „Sämtliche Arten der Ritzverzierung wurden durch Bemalung ergänzt, die vorwiegend schwarz, seltener rot ist."

137 Ezek után annál meglepőbb, hogy később a kerámiafestés külön tárgyalásakor a fekete színt egyáltalán nem említi, ill. nem a zselizi csoport vonatkozásában.

138 A fekete festés esetleges pusztulását — sem a festett töredékek nagy aránya, sem pedig a polírozatlan-polírozott sávok említett törvényszerűsége miatt — nem fogadhatjuk el. Fekete színű az a gyantás festés — ill. bevonat, amelyet eddig egy edényen tapasztaltunk. Az 1979/4. gödörből származó edénynek a formája is különleges: hengeres nyaka alatt a rövid, élesen profilait váll csaknem vízszintesen indul ki, alsó része csonkakúpos. A váll profilját négy hosszúkás, hegyes, fölfelé álló bütyök hangsúlyozza. A gyantás bevonat maradványait kis foltokban a nyakon találjuk. Ezt a festési módot tárgyalva J. Pavúk megállapítja, hogy e technikai megoldás megjelenése területileg és időben egyaránt korlátozott

139 a zselizi csoporton belül csak Békásmegyeren fordult elő

140

, s éppen a békásmegyeri leletek alapján csak a zselizi csoport utolsó fázisában jelenik meg.

141 A szegvártűzkövesi, hasonló leletek kapcsán foglalkozott Csalog J. a bevonat — valószínű — gyakorlati funkciójával is.

142 A sárga festést a két festett arcos edényen és az idoltöredéken kívül csupán két töredék belső oldalán találjuk meg, minden esetben vörösen festett sávokkal váltakozva.

143 A festett idoltöredéken fordul elő egyedül az a megoldás, hogy a sárga festéket vörösen festett alapra vitték föl. A J. Pavúk által említett fehér festést

144 az eddigi leletanyagban nem találjuk meg. Az összes többi festett töredéken a vörös színt alkalmazták, mindig karcolt díszítéssel együtt. A vastagabb rétegben fölvitt festés gyakran — mintegy inkrusztációként — kitölti a karcolt vagy vésett mélyedéseket. Az önállóan alkalmazott vörös festés tehát teljes egészében hiányzik. Nem vetődik föl a tégelyszerű edények belső felületén sem, mivel a festéknyomok jellege miatt ezek a festék tárolása következtében jöttek létre. Az 1979/7. gödörből előkerült öklömnyi vörös festékrög összetételét még nem ismerjük. IMPORT KERÁMIA Részletesebb elemzés nélkül a következő típusokat említhetjük: Bükki kerámia; a bükki csoport kerámiája nagy számban fordul elő, szinte minden objektumból több darab is származik.

145 Gyakori a felszíni gyűjtés leletei között is. 21