Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról

Gyakori a lekerekített háromszög-alakú és az ovális áttörés akár közvetlenül a tálrész alatt, akár a talp alsó harmadában III. t. 4, VI. t. 6, 8. A talp magasságát a legtöbb esetben csak feltételezhetjük, általában 8—12 cm közöttiek, de van néhány kifejezetten alacsony talp is. A tálrész minden esetben szabályos félgömbös, így indul a profil a kisebb tál-talp töredékeken is. Feltűnő, hogy egy bizonyos díszítőelem mindig csak a jó kidolgozású csőtalpas tálak tálrészének pereme alatt jelenik meg (ennek alapján ilyen típusként rekonstruálhatjuk a hasonlóan jó minőségű, az alábbiak mellett még rövid ferde, finoman rovátkolt bordával díszített peremtöredékeket.) Csőtalpas tál, csonka talppal. Tálrésze szabályos félgömb alakú, pereme lekerekített. A csőtalp enyhén kiszélesedik, alsó része hiányzik. A tálat felső harmadában nem rekonstruálható számban, de valószínűleg kéthelyütt, két egymástól elforduló, félköríves, félkör keresztmetszetű borda díszíti. A csőtalp belső felületének kiképzése egyenletlen. Homokkal soványított feketére polírozott, a tálrész narancssárga-fekete foltos. Erősen kiegészített. Tálm.: 8,4 cm, Pá.: 16 cm, Talpa.: 6 cm. (XI. t.: 1979/4. gödör) Csőtalpas tál, csonka talppal; tálrésze félgömb alakú, pereme lekerekített, homorúan ívelten, mintegy nyakat képezve megy át az enyhén szélesedő talprészbe. A talp alsó része hiányzik. Meghatározhatatlan számú (2—4), a peremből kiinduló függőleges, fél-ellipszis átmetszetű borda díszíti. Talpának belső kiképzése durva, egyenletlen. Homokkal soványított, sárgásbarna-fekete foltos, polírozott. Erősen kiegészített. Tálm.: 5,3 cm, Pá.: 10,5 cm, Talpa.: 4,5 cm. (XII. t., 1979/4. gödör) A csőtalpas tálak töredékein eddig csak egyetlen esetben fordult elő a karcolt díszítés, minden további töredék díszítetlen, vagy plasztikus díszítésű. Az antropomúrf lábakon álló edények körvonalazatlan típusához több töredéket sorolhatunk: egyrészt a vízszintes törésfelület, másrészt a vízszintes, csatlakozó felület csonkjaival rendelkező töredékek alapján. Az edény formájára az eddigi 5 láb közül kettő utal: a comb felső részéhez külön kiképzett vízszintes láp csatlakozik, amelyet a comb egyik oldalától elálló részhez elsimítottak. A másik, az 1981/20. sz, gödörből származó töredék finomabb kidolgozású, a csatlakozó vízszintes lapot gondosan a lábhoz simították.

126 Mindkettő valamilyen szélesebb, lapos tálat-tálcát feltételez, A másik két példány törésfelülete is egyenes, valószínűleg itt vált le a külön kialakított vízszintes lap. Az 5. példánynál a comb felső része homorú kiképzésű, tehát nem volt teljesen tömör a talp: ez még kevesebb támpontot ad a hiányzó rész meghatározásához, Két töredék teljesen azonos anyaga alapján bizonyosan összetartozik. Az arcos edények töredékei két formaváltozatot képviselnek: enyhén kiszélesedő vagy hengeres nyakú, gömbös testű — un. amforatípus-hoz tartozik 1—1 perem-nyaktöredék az 1979/7., 1980/15., 1981/23. gödörből az I. ház omladékából pedig egy rekonstruálható darabon kívül egy további peremtöredék. Felszíni gyűjtés két, valószínűleg ide sorolható nyaktöredék:

127 Ezek a darabok jelentősen bővítik a „battonyai típusú" arcos edények Goldman Gy. által összeállított listáját.

128 19