Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

azonossá, Tekintettel arra, hogy sem a tulajdonságuk, sem az érdemük nem azonos rendű, szükségesnek tartom e félreértés tisztázását. A tévedés nagyon könnyen bebizonyítható. A források szerint a Kolom­péria 1817-ben jelentkezett elsőízben, és akkor már Sréter János a vezető­jeként volt megjelölve. Ez bizonyosan a táblaíró, akit egyébként a családban a megkülönböztető V.-ként jelöltek, 41 éves, míg a későbbi alispán a VI. sorszámot viselte, és éppen ekkor 11 éves volt. Már ez is valószínűsíti, hogy egy társaságnak — akár korhelykodás, akár politikai célzattal tartják össze­jöveteleiket — objektíve ki lehetett a vezetője, vagy akár csak tagja is. Az 1823-ik évben a kancellária vizsgálatott tartott a társaság működésével kapcsolatosan. Ekkor VI. János a pesti egyetem látogatója, tehát nem tar­tózkodott itthon, és még mindig csak 17 éves volt. Végül álljon itt két kor­társi jellemzés, amely úgy vélem minden kétséget kizáróan bizonyítja, hogy két különböző mentalitású személyről volt szó. Kubinyi Ferenc azt írta: „Ludányba maga elejibe rendelt s rám fogta, (mármint a királyi biztos — H. I.) hogy magam is tagja vagyok a kérdéses társulatnak, mindent el­követtem, hogy az efféle titkos társulatnak nem létéről győződjék meg. De ő felette hitte, hogy a kérdéses társulat létezik, azt állítván, hogy Sréter Jánosnál, mint főfő kolomposnál jönnek létre a megye határozatai. Igaz, hogy Sréter János kedélyes és tréfás ember lévén őt csupa pajkosságból főfő kolomposnak neveztük el, mert ő kivált a jókedvű fiatalságnak a vezére volt. Nála gyakran jöttünk össze, de politikai tárgyak felett sohasem tanács­koztunk." 35 Nagy Iván eként jellemezte Sréter Jánost: „...És végre a legelsők egyi­két kiről szándékosan utoljára emlékezem, azt a halvány szellemképű igény­telen árnyat, a vármegyének, sőt korának, az egész országnak legkitűnőbb alispánját, Sréter Jánost a név és az ész összhangzó műveltségének minta­képét ... " 36 A két jellemzés kétféle karakterű embert vetített elénk, amiből bizo­nyossá vált, hogy az eltérő vonások oly nagyok, és eszerint a VI. János nem lehetett — akármilyen jelleggel működő — Kolompéria vezetője és tagja sem. Az nem tartozik tárgyunkhoz, hogy bizonyítsuk e társaság létét. Minden­esetre a fenti idézet alapján joggal megkockáztatható annak politikai minő­sítése is. A család politikai, gazdasági helyzete, törekvései a leírtakban foglalható össze. Ügy vélem ezek a motívumok indokolták azokat a családon belül ki­alakult törekvéseket, amelyek felismerték a saját érdek, valamint a köz­nemesi érdek azonosságát, és ennek értelmében kívántak cselekedni. 37 198

Next

/
Thumbnails
Contents