Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

JEGYZETEK A tanulmány előzményei olvashatók Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1977. 289—304. 1.; 1980. 5—34. 1. ; 1981. 181—202. 1. 1. SRËTER JÁNOS: Visszaemlékezések. Budán, 1842. X. 1. 2. NAGY IVÄN: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal X kötet Pest, 1863. 346. 1. 3. KÖPECZI BÉLA — R. VÁRKONYI ÁGNES: II. Rákóczi Ferenc. Gondolat, 1976. 527 1BÁNKUTI IMRE: A szatmári béke. Akadémiai, Bp. 1981. 128. 1. 4. NAGY I.: id. m. 346. 1. 5. Uo. 348. 1. 6. Uo. 346—347. 1., Ш. Pallas Nagy Lexikona XII. Bp. 1897. 172—173. 1. 7. Nógrád megye műemlékei. Szerk. : Dercsényi Dezső. Akadémiai, 1954. 167. l. 8. Uo. 9. A surányi ágost. hitv. evangélikus egyház cánonszerű egyház látogatási jegyzőkönyve az 1878. évről. Terényi evang. Plébánia. 10. MOCSÁRY A. : Nemes Nógrád vármegyének históriai geographiai esmértetése I. Pesten, 1826. 961—962. 1. 11. Nógrád megye képe a XVIII. század végén. A II. József féle országleírás és népszámlálás főbb adatai. Salgótarján, 1977. Szerk.: Schneider Miklós 42. 1. 12. MOCSÁRY id. m. I. köt. 279—280. 1.; II. köt. XV. fej. 48. 1. 13. Nógrád megye műemlékei 286. 1.; ill. Nógrád megye képe. . . 32. 1. 14. MOCSÁRY I. köt. 350. 1. 15. Szanda és Surány urbáriuma NmL. filmtár 3490—3515.; ill. 3559—3576. Sréter levéltár 1698—1796. OL. P. 889.; ill. FÉNYES ELEK: Magyarországnak és a hozzákapcsolt tartományoknak mostani állapotja statisztikai és geographiai tekintetben. Pest, 1837. 202., 204. 1. 16. NmL. Nm. kgy. jkv. 1825. 13. pont. 18/1828. 17. NmL. Nm. kgy. jkv. 1825. 290. pont, ill. 460. pont 18/1828. 18. NmL. 1841/1842 adókivetési lajstrom öi. 1096. 19. NmL. 1843. aug. 31. Kivetési lajstrom. Nógrád m. Adószedő IV. 7. С Nemesi hozzájárulással kapcsolatos összeírások. Számsor 1054—1096. 20. NAGY IVÁN: Egy évtized a század III—IV. évtizedéből (1835—1845) Kéziratos visszaemlékezések. Töredék. Nagy Iván hagyaték. NmL 21. KAMARÁS BÉLA: Madách Imre ifjúkori drámái és novellái. Pécs, 1941. 10. 1., ill. DANIELIK JÓZSEF: Magyar írók. Életrajzi gyűjtemény. Második, az elsőt kiegészítő kötet. Pest, 1858. 288—289. 1. NAGY I. : Magyarország családai ... X. köt. 380. 1. 22. NAGY I.: Magyarország családai. . . 348—351. 1. 23. Uo. 24. Uo. 25. DR. TÖTH LAJOS: Tessedik Sámuel 1742—1820. Szarvas, 1976. 52. 1. 26. A surányi ágost. hitv. evang. egyház cánonszerű egyházlátogatási jgyzk. az 1878. évről. Az első udvari káplán volt Sztruhár Ádám, a második Tessedik Sámuel, őt követte: Huszák Dániel, Wallentényi István, Poloreczky János. 1782-ben Bodíczky Ádám, Luca János; 1794: Törék János, 1799: Longauer István; 1801: Weszter Sámuel, 1828: Alitisz András. Terényi Evang. Plébánia. 28. Protocollum visitationis Canonica Euklesia Augustuno Evangelica Surányensis. 1838. Terényi Evang. Plébánia. 29. MARCZALI HENRIK: Az 1790/1-diki országgyűlés. Bp. 1907. I. köt. 12—13. I. Magyarország története. Bp. 1897. IX. köt. 34—35. 1. 30. H. BALÁZS ÉVA: Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus. Bp. Akad. 1967, 7—11. 1.; 20. 1.; 59—60. 1.; 142. 1. 160. 1. 31. ID. KUBINYI FERENC által összeállított adatok, amelyek Nógrád megyében 823-ik évben kiküldött k. biztosok eljárására vonatkoznak. OSZK fol. Hung. 146. fol. 32. Nógrád megye története I. köt. írt. Belitzky János 288. 1. 33. NmL Nm kgy. jkv. 1825. 18/1828. 34. Nógrád megye története I. köt. 288. 1. ill. Magyar Nemzet története IX. köt. Bp. 1897. 79. 1. 35. Id. Kubinyi Ferenc által összeállított adatok . . . OSZK fol. Hung. 146. fol. 36. Emlékezés Nógrád jeleseiről. Nagy Iván különféle fogalmazványai OSZK QuM. 1826. 37. A Sréter Jánossal összefüggő kutatás egyik állomásaként 1977. aug. 24—25-én muzeológusokból, restaurátorokból és kisegítőkből álló munkacsoport cserhátsurányi régi evangélikus temetőben — Polónyi Zoltánnak — a terényi evangélikus egyházközség esperesének előzetes írásbeli engedélye alapján — megkezdte az elhagyott Sréter-családikripta feltárását. Ezúton is megköszönöm Polónyi Ür szívességét. A célunk az volt, hogy kripta felnyitásával azonosítsuk a helyszínen Sréter János földi maradványait, illetve az előkerülő tárgyi anyagot megmentsük múzeumi megőrzés céljára. A színhelyen a családi kripta azonosítására nem volt a felszínen lehetőség. A temetkezési hely állapotát a mellékelt felvételek 199