Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

Szanda: hozzá tartoznak a kis és köízép kéri puszták, „Nagy és hasznos makk termő erdeje van, a puszták pedig vetésben és szénában mutatnak előmenetelt."

10 „A patak vize csak az állatoknak alkalmas. A hegy sűrűn van fával benőve. A rétek a falu alatt elég nedvesek. A bent áthaladó út jó, a többi utak a hegy miatt nehezebben járható. Nehéz fuvarok számára nem a legalkalmasabbak."

11 Surány: „Elegyes falu, határja bár hegyes, még is hasznos; főképpen az erdőre és legelőre nézve. ... Két szépen épült és ékes kastélyok szépítik leginkább ezen helységet; mind a kettő hasznos gazdaságbeli épületekkel és jeles kertekkel ékeskedik"; Hegyaljáról hozattak szőlővesszőket az itteni megnemesítésére. A XIX. század húszas éveiben a penci, a csalári, a pilinyi borokkal azonosan minősítették a surányit is.

12 Mohóra: ,,1740-ben egyedül még csak a Sréter családé, később már több nemesi családnak van itt birtoka"; kőkerítésű temploma van, és két nemesi kúriája. A patak vize csak állatoknak alkalmas. Az erdő középnövésben lévő, ritkás kemény fából áll. A rétek iszaposak. Az utak esős időben a puha, sáros talaj miatt rosszak.

13 Rétság: „Határja nem olly termékeny ...szántó földje nagy szorgalmat s javítást kíván."

14 Az itt felsorolt birtokok képezték a Sréter család életének vagyoni alapját. A közbeeső puszták jellege alapjában nem módosíthat ezen a termelési szempontból könnyűnek nem nevezhető művelési területen. Az úrbéri összeírásban tényszerűen is tükröződtek ezek a lehetőségek. Szandán Sréter Pál Sréter István, Sréter Mihály és Sréter János birtokán 10 jobbágytelket írtak össze. Ez összesen 159 hold szántóföldnek, 64 embervágó rétnek (6.400 hold) felelt meg. Az örökös jobbágyok 416 marhás és 832 kézi robottal tartoztak uruknak. Szandán a jobbágytelek nagyságát 26 hold szántó és 6 hold kaszáló rét alkotta. Az uradalom másik köizpontjában, S arányban 11 jobbágytelket tartalmazott az úrbériális összeírás. Ebbe 241 l/8-as szántóföld 60 embervágó rét (6.000 hold) tartozott. A jobbágyrobotok között 587 marhás, 1222 kézi robot igényű volt. A termőterület kihasználásának mértékét jelzi az is, hogy az alkalmazott művelési ág a legteljesebben megfelelt a lehetőségeknek. A birtokon nagy hangsúlyt kapott a juhtenyésztés. Fényes Elek leírása is nagy jelentőséget tulajdonít ennek, és mi is hasonlóan érzékeltük azon végrendelet alapján, amelyet Sréter Mihály özvegye írt, és amelyben hátramaradt javainak sorsáról intézkedett. Ez alapján osztódott fel a váraljai juhnyáj három részre. Figyelemre érdemes, hogy a dokumentum a sertésállomány osztatlanságáról rendelkezett. A birtok lehetőségei alapján joggal feltételezhetjük, hogy a Sréter birtokon nagy jelentőségű volt a makkoltatáson alapuló sertéstartás. E végrendeletből tudtuk meg azt is, hogy a szandai várhegy déli lejtőin bortermeléssel is foglalkoztak. A szemes termények közül a rozs, az árpa, mint jelentősebb gabonafajta előfordulásáról tudunk. Egyéb termékeik közül a jobbágy birtokon űzött dohány termelésről kell megemlékeznünk. A már idézett Fényes Elek leírás külön is szól a „ ... a nagy levelű, jó illatú" becskei dohányról.

15 192