Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

A hagyományosnak nevezhető gazdálkodás mellett a Sréterek — ez egyben a családi tradíciók továbbélését igazolja — szívesen foglalkoztak pénzügyi ügyletekkel, kölcsönök nyújtásával. A hitelező mulasztása esetén könyörtelenül megindították a pert. Ezt bizonyítja a Sréter Lásziló által indított per, a tőle kölcsönző Adonyi Mihály ellen.

J(i A gazdasági tennivalókban megnyilvánuló racionalitás a testvérek egymás közötti kapcsolatában sem enyhült. Sréter Aloyzia és Sréter István között hosszadalmas per bonyolódott le 1825-ben azért, mert az előbbi az iránt tett panaszt, hogy testvére „ .. .erőszakosan elfoglalta egyik jobbágyát," és ezen túlmenően „ .. . osztályban történt megkárosítását" is panaszolta.

17 Telek elfoglalás más esetben is előfordult. Az 1841-es adókivetésből ismeretes, hogy Sréter György örökösei Becskén 2, 2/8-ad, Sréter László Surányban 1 egész jobbágytelket foglaltak el.

18 A Sréterek 1843 évi jövedelmét az alábbi összeállítás mutatja: Birtokos neve Lakhelye Összes jövedelme 20 frt 52 xr 758 frt 4 xr 886 frt 4 xr 1281 frt 28 xr 300 frt 28 xr 1151 frt 50 xr 885 frt 52 xr 14 frt 26 1/4 xr 965 frt 42 xr 1568 frt 53 xr A következő összevetések érthetőbbé teszik a jövedelmek nagyságát. Ugyanezen adókivetések szerint a tehetősebb megyei középnemesek közé sorolt Szentiványi Anzelmnek 6.371, Baloghy László kövesdi birtokán 2.876, Tihanyi Ferenc ebeczki birtokán 5.132, Szontágh Istvánnak 4.057, az évi jövedelme. A megyében honos arisztokraták közül Stahrenberg Antal grófnak 12.720., Teleky László grófnak herencsényi birtoka után 3.104 frt jövedelme volt. A kimutatásban itt most nem közölt adatokból megtudhattuk, hogy a megyei nemesek túlnyomó többsége csupán évi 500 frt jövedelemre tett szert, ezen belül is igen sokan a 100 frt alatti kategóriába tartoztak.

19 A jövedelmek nagyságát kellően illusztrálja, ha figyelembe vesszük azt is, hogy ebiben az időben a főispán fizetése 1500 frt, az első alispánnak 700, a másod alispánnak 350, a főjegyzőnek 500, az első aljegyzőnek 300, a másodiknak 150, a levéltárnoknak 250, a két főpénztárnoknak 400, a főszolgabírónak 300, az alszolgabírónak 150, az esküdtnek 100, a főügyésznek 300, az alügyésznek 150 frt volt az évi fizettsége. Ahogy forrásunk szerzője is megjegyezte: „Ilyen összegek nem más, de szerény úri megélhetésre is csekélyek valának,"

20 Mindezekre tekintettel úgy vélem helytálló annak a következtetésnek a megfogalmazása, Sréter Pál Csobánka Sréter József S urán y Sréter Horácz Szán

da Sréter László ifj. Várallya Sréter László ifj. hivatala Sréter Mihály öröks. Surány Sréter László öreg Surány Sréter Antal Csobánka Sréter Istvánné Szanda Sréter István Surány \2 Évkönyv 193