Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

Mennyi lehetett ez a megnövekedett birtok erre vonatkozóan nem rendelkezünk teljesen pontos adattal. Leszármazottai közül különösképp Mihály nevű dédunokája gyarapította a birtokot tovább, és megszerezte a Heves megyei szentimrei pusztát, és ,,... korszerű gazdálkodás által ottani birtokát mintegy 10 ezer holdnyi terjedelemre szaporította."

13 Az eredeti családi birtokokat Trencsénybe tehetjük. Ez számított az ősi, családi fészeknek. Ezen túlmenően a kuruc brigadéros Sréterről tudjuk, hogy a Zólyom megyei Ribár környékén jelentős birtokai voltak. Számításba vehető területekkel rendelkezett Hajnik helységben és Bereg megyében is. Ez utóbbi birtokokat 1700-ban elcserélte Lónyai László örökösével, azok szandavári birtokaiért. Ekkor költözött a család a nógrádi településre és ezt követően vette fel a „szandai" előnevet.

6 A továbbiakban a szandai, a surányi birtok a családi élet központja, és a család anyagi életének alapja. Az irányítás és a társasági, vallási összejövetelek színhelye később a Szandálhoz közeli Surány lett. A központ megváltozásának idejét nem ismerjük. Ma még csak arról van tudomásunk, hogy az első Sréter kúria Surányban épült fel: egy dombonálló klasszicista stílusú kastély volt. Méginkább ,,... földszintes ház, nagy udvarral, körül fallal. Egyik hosszú oldalán tornác, 13 tömör erős oszloppal, fejezettel, magas lábazattal."

7 Azt azonban tudjuk, hogy 1767 előtt már itt volt a földesúri élet minden jellegzetes és jelentős eseménye. A XIX. század fordulóját megelőző évek a család gazdasági erejének kiemelkedő időszaka volt. Ekkor vásárolták meg a Surányban lévő Simonyi kúriát, amely a korabeli jellemzés szerint „ ... hárs és gesztenyefákkal körülvéve. Előtte park, ez alatt végig gyümölcsös" volt.

8 Jelentős anyagi támogatást adtak — lévén a család is buzgó evangélikus — a Surány környéki evangélikusoknak: az egyik Sréter uraság az egykori sörházát imaháznak alakította át, 1788-ban ugyancsak ő — akit egyébként a családban IV. Jánosnak hívtak — telket ajándékozott paplak céljára. A birtokhoz tartozó két község lényegében katolikusnak mondható, de — amint az 1826-ban kiadott megyei monográfiái írója is megjegyezte — más vallásúak, így elsősorban az evangélikusok száma jelentős volt. Szandán 356 római katolikus, 18 evangélikus és 6 zsidó, Surányban 459 római katolikus, 512 evangélikus, 22 zsidó vallású is élt. 1791-ben a Sréter urak anyagi támogatásával 230 frt-n egy hat változatú orgonát vásároltak egyházi célokra. A legjelentősebb anyagi hozzájárulást akkor kapta az evangélikus gyülekezet, amikor az új templom építéséhez nagyon jelentős adományt tettek a Sréter urak. 1818-ban elhatározták az új templom felépítését, ehhez a halmi malom egy éves hasznát ajánlották fel. Sréter Mihály éves jövedelmének l/3-ad, Sréter József l/3-ad, Sréter László 4/6od részben járult e cél megvalósulásához. Ez az egyháznak két év alatt 3102 frt hasznot jelentett. A templomépítés céljára 1818-ban Sréter Mihály 2000 frt-ot, Sréter László 1000 frt-ot, Sréter József 600 frt-ot adományozott.

9 A család és az egyházközség szoros kapcsolatára utal az a tény is, hogy Sréter József 1808 és 1838 között az egyházközség felügyelői tisztét is betöltötte. A következőkben vizsgáljuk meg a birtok kiterjedését, és kíséreljük meg a jövedelem forrásait is számba venni. 191