Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Horváth István: A Sréter család társadalmi, gazdasági szerepe a XIX. század első felében Nógrád megyében

tevékenykedő Sréter János alispán azon nézeteihez, amelyeket osztályával, a társadalmi haladással kapcsolatosan képviselt. Ügy gondoltuk, hogy az életút, a pályakép akkor válik igazán érthetővé és teljessé, ha megvizsgáljuk azokat a tradíciókat, előképeket, amelyek a család kiemelkedő feladatot ellátó tagjára hatottak, vagy hathattak. Ez utóbbit különösképp szeretném aláhúzni. Annál is inkább, mert esetünkben is az a helyzet állott elő ami, a múlt kutatásával foglalkozót olyan gyakran korlátozza. Nevezetesen arról van szó, hogy a Sréter család iratanyagának döntő hányada a különböző korokban megjelenő pusztítások martaléka lett, így e korlátozott terjedelmű és minőségű anyag feldolgozása mellett a kor néhány írásos — forrásként kezelt — publikációjára kellett támaszkodnunk. A család gazdasági helyzete és törekvései A refomkorban élt Sréter János alispán életrajzában az alábbi mondat olvasható: „A mezei gazdasággal sohasem bíbelődött egy pillanatig is, s olly szerencsés körülményekben élt, miszerint erre nem is volt szüksége, mert gyengéden szerető atyja e részben gondoskodott érette."

1 Ez a megállapítás legyen a kérdéskör kapcsán kiinduló pontunk. A szerencsés körülményekre történő hivatkozás azt sejteti, hogy a családi anyagi, gazdasági háttér olyan stabil és tartós volt, amire a hosszadalmas tanulóévek után úgy lehetett építeni, hogy nem vált szükségessé a föld megműveléséhez kapcsolódó ismeretek megszerzése az első szülött fiú számára. Ezért elsőként arra a kérdésre kívánunk felelni: mekkora volt, és milyen jövedelmet hozott évente a Sréter birtok, és milyen létfeltételeket biztosított tulajdonosai számára? Hogy a kérdésre viszonylag pontosan megválaszoljunk, érinteni kell azokat a történeti körülményeket, amely hatására a Sréter család gazdasági viszonyai kialakultak a XIX. század elejére. Ha vázlatosan is, de utalnunk kell néhány családtörténetileg is fontos eseményre. A korabeli források közlése alapján azt bizonyosan állíthatjuk, hogy a család nem Nógrádi eredetű. Zólyom megyében voltak honos nemesek, és a XVIII. század elején jelentek meg a megyében. A reformkori alispán dédapja, aki ugyancsak Sréter János nevet viselte „ ... családja második megalapítójának" számított.

2 Tekintettel szerepére és a későbbiekre is kiható súlyára egy kicsit közelebbről is szükséges megismerkednünk vele. Születésének pontos dátumát homály fedi. 1655 körül született. Életének rövid leírása szerint: „.. . korábban Thököly híve, 1684-ben franciaországi követe. Részt vett Munkács védelmében; 1694-től Zólyom megye alispánja. 1703 októberétől a bányavárosok kuruc főkapitánya, 1704-től ezeres kapitány és a zólyomi kincstári jószágok igazgatója, 1705 végétől brigadéros és a tüzérségi főfelügyelő, 1709—10 Eperjes parancsnoka. 1711 augusztusában Lengyelországból — többed magával — amnesztiával hazatért."

3 Politikai kapcsolatait arra is felhasználta, hogy vagyonát, birtokait gyarapítsa. Miként forrásunk megjegyezte: „Használva állását, melyre kitűnő tehetsége és szerencséje emelte, jelentékeny vagyont szerzett."

4 190