Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról
ш. A kerámia jellemzése előtt meg kell jegyeznünk, hogy a hiányos közlés ellenére miért döntöttünk a lényeges szempontokat fölvető darabok említése mellett. Az ásatás leírásából kiderül, eddig nagyobb részt a telep széléről származó objektumok leletanyagával rendelkezünk. Mivel a folyamatos ásatásra és a teljes feltárásra lehetőségünk van és a kerámia értékelését valósan csak a teljes leletanyag birtokában végezhetnénk el, erre hosszabb idő lenne szükséges. Ugyanakkor a telep közlése (a többi lelőhely említésével) nagy fehér foltot tüntet el az eddig ismeirt elterjedési térképeken, s szeretnénk, hogy ha csak utalásszerűén is, hogy a lényegesebb tapasztalataink a kutatás tudomására jussanak (ld. még 2. jegyzetet). Minthogy a zselizi csoport kerámiájának egyetlen alaposabb elemzését J. Pavúk adta 124 , összehasonlításul — a később fölvetendő problémák ellenére — mind a formai, mind pedig a díszítésről adott jellemzéskor, ehhez igazodunk. 125 A vékonyfalú kerámia majdnem kizárólag homokkal soványított, néhány esetben kevés szerves anyagot is használtak. A díszített töredékek kevés kivétellel festettek; törvényszerű a festetlen sávok polírozása: ennek alapján az elpusztult festés is megállapítható. A díszítetlen, vékonyfalú kerámia szürke színű, a simított, ill. polírozott vagy a matt felület egyaránt előfordul. Ritkább a sárgásbarna színárnyalat, gyakoribb a szürkésfekete-fekete, polírozott felület. A díszített-festett darabok szintén sárgásbarna, barnásszürke, fekete színűek. Az amforák — annak ellenére, hogy mindeddig nincs kiegészíthető példányunk — a jellegzetes nyak- és válltöredékek alapján gyakoriak (I. t. 1.; II. t. 1, 3; III. t. 1, 5; IV. t. 3—4; V. t. 1—2.; VI t. 2.; VII—VIII. t.), s ez utóbbi kivételével minden esetben díszítettek. Az ún. bombaalakú edények: a vékonyfalú kerámián belül a leggyakoribb edényforma, s a vastagabb falú, de jó kidolgozású díszítetlen peremtöredékek is döntő részben ide tartoznak (II. t.' 4; III. t. 2—3; V. t. 3—5; IX—X. t.). A körtealakú edényeket szintén megtaláljuk: kis számban és kizárólag díszítetlen formában (II. t. 5; IV. t. 4; valamint az 1980/5., 7. sz. gödrökből származik egy-egy ilyen töredék). Külön kategóriába kívánkoznak — a két előbbi típus közé — azok a díszítetlen vagy díszített peremtöiredékek, amelyek nem mutatnak ugyan körtealakú profilt, de a bombaalakú típus peremkiképzésével sem egyeznek. Ilyen irányú, finomabb megfigyelés esetén elég nagy számban állapítható meg a perem — kezdődő — egyhén kihajló kiképzése (II. t. 7—8 ;). A kettős kúpos edények csak díszítetlen formában, legömbölyített profillal jelentkeznek (1979/4., 1980/5., 9., 15., 20. gödör, I. ház). A tálak szabályos félgömbös vagy kissé kiszélesedő szájú változatait a a díszített töredékek mellett (II. t. 9.) a közepes falvastagságú, jó kidolgozású, díszítetlen peremtöredékek jelölik; ezek alapján van egy függőleges falú, mélyebb tálforma is. A csőtalpas tálak-пак a legkülönbözőbb méretű és kidolgozású töredékei vannak, sajnos a jó kidolgozásúak között ennek ellenére nincsen kiegészíthető példányunk. Többségük finoman iszapolt, polírozott vagy matt felületű. Jellemző a csőtalp belső felületének minden esetben elnagyolt, durva kidolgozása. 18
