Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról
bükki kultúra С periódusát, a fiatalabb zselizi kerámiát és a Vinca B2—Q-et helyezi egy szintre, ugyanerre az időre téve a lengyeli kultúra genezisének kezdetét is. 107 J. Pavúk a zselizi csoport kronológiájáról írt tanulmányában a csoportot a középső neolitikum kezdetére keltezi. 108 A csoportot három fő fázisra, ezen belül a középső szakaszt még két fokozatra bontja. Ez a periodizáció azonban főleg a díszítések és az edényfoirmák tipológiai elemzéséből indul ki, így nem tekinthető szilárdnak és megbízhatónak. Pavúk nem tárgyalja külön a kottafejes kerámiát, hanem egyszerűen besorolja a zselizi csoport első fázisába. Az idegen hatásoknál a bükki kultúrát és a szakáilháti csoportot veszi figyelembe. 103 Kronológiai felosztása alapján egyidejű a zselizi csoport, a bükki kultúra, a szakáiháti csoport, a tiszai kultúra régibb szakasza és a Vinca B. 110 A fiatalabb vonaldíszes kerámia és a zselizi csoport kontinuitását bizonyítja a nyitrai temető, ahol a sírok túlnyomó része a fiatalabb vonaldíszes kerámia középső fázisába tartozik, egy részük pedig a késői fázisba, pontosabban a zselizi csoport kialakulásának idejére keltezhető. 111 Kalicz Nándor már a nyitrai konferencián felvetette, 112 majd 1970-ben bővebben is kifejtette, hogy míg a zselizi csoport és a bükki kultúra, valamint a szakálhátí csoport közti egyidejűségre hiteles adatok vannak, addig a tiszai kultúrával való kapcsolat bizonytalan. Ügy látja, hogy a tiszai kultúra szórványleletei valószínűleg csak a zselizi csoport kora után, legfeljebb annak legvégén jutottak el a Dunántúlra. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy a zselizi csoport késői fázisa még csak a Dunántúl északi részén van feltárva, míg a korai szakasz a Dunántúl nagy részén, sőt, még a Dunától keletre is megfigyelhető. 113 Makkay János 1970-ben Fejér megye őskorával kapcsolatban kifejti azon véleményét, hogy a Dunántúlon a kottafejes kerámia kultúráját követő, a neolitikum legvégére keltezhető és a vonaldíszes kerámiák feljődésének hazai történetét lezáró lelettípusa a zselizi csoport. 114 Az egyes típusok azonban keverten is előfordulnak, Sukoró-Tóradűlőn például a kottafejes típusú leletanyag van nagy többségben, együtt néhány régebbi vonaldíszes és 1—2 zselizi típusú töredékkel. 115 A kottafejes kerámia azonban mindenképp önálló, zárt korszakot alkot, ezt bizonyítja a LovasberényGubadomb-i lelőhely, ahol egy gödörből kizárólag kottafejes anyag került elő. 116 A zselizi csoport idején a Dél-Alfölddel való érintkezés minden korábbinál élénkebb lett, nevezetesen a szakáiháti csoporttal. 117 A Vincával való szoros kapcsolatokat bizonyítja Kalicz Nándor és Makkay János az 1970-es székesfehérvári konferencián. 118 A Vinca B2 rétegben, 6,6 m-es mélységben egy zselizi típusú edény volt. 119 Ugyanebben a mélységben került elő egy kétarcú edény 120 , amelynek legjobb párhuzama Békásmegyeren, zselizi kerámiával együtt került napfényre. 121 A bicskei típus, a közelmúltban elkülönített Sopot II—Bicske kultúra idején a Dunántúl északkeleti részén még létezett a késő-zselizi csoport. 122 Ezt bizonyítja a békásmegyeri sír, amelynek edényei a Sopot II—Bicske formákkal mutatnak rokonságot. 123 2 Évkönyv 37
