Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Praznovszky Mihály: Egy nógrádi jómódú köznemesi család, a Szentiványiak gazdálkodása a XIX. század első felében

mutatjuk a tolmácsa birtok jövedelemrészét. A jobbágyok 468 Ft 50 xrnyi értékű járadékaiból a döntő többséget a robot jövedelem jelentette, 312 Ft-t 18 házhelytől. Ez a robotmunkára épülő gazdálkodás a közismert hátrányaiból adódóan a Szentiványi gazdálkodás negatívumát jelentette. A további bevételek: kilenced 72 Ft, ölfáért 18 Ft, fonásért 16 Ft 20 xr, hosszú fuvarért 9 Ft, füstpénz (= cenzus) 26 Ft, s még néhány apró tétel. A 48 zsellértől urbáriális robotért 144 Ft-t kaptak, míg az ő füstpénzük 48 Ft-t tett ki. A lakó — azaz hazátlan — zsellértől 4 Ft-nyi urbáriális jövedelemmel számoltak. A szántóföldi gabonatermesztés művelési sorrendi első helye a jövedelmet illetően második lesz. Etesen 1823-ban a birtokrész gabona jövedelme a következőképpen oszlott meg: Az eladott tiszta búzáért 1952 Ft 50 xr Az eladott feles búzáért 3649 Ft 75 xr Az eladott rozsért 481 Ft 80 xr Az eladott zabért 1176 Ft 50 xr Múlt évi maradvány 724 Ft Összesen: 7984 Ft 55 xr A bevételek döntő többsége a tulajdonosoknak lett átadva. így pl. Szentiványi Ferenc kapott 1850 Ft-t, Szentiványi Anzelm 650 Ft-t, míg Szentiványi Márk (aki haszonbérben birta Etest) 4393 Ft-t. A kiadások közül további kisebb eszközök vásárlására (teknő, kosár, csobolyó stb.) valamint konvencióba kovácsmunkáért kiadtak még 325 Ft 50 xr-t. így igen jelentős, 1415 Ft 50 xr maradványt vittek át a jövő évre. A rónyai kerület bevétele gabonából 1823-ban ez volt: Búza 568 Ft 85 xr Feles búza 5697 Ft 20 xr Rozs 108 Ft 20 xr Zab 2700 Ft 15 xr Ez természetesen csak a bruttó bevétel. Sajnos a kimutatás nem adja meg a pénzbeli kiadások, a termelési költségek mennyiségét — általában a pénzbevételek 1/3 részét vonták le — és így nem tudjuk, hogy a rónyai kerület összesített jövedelme mennyi. (A gabonát innen is a losonci piacra vitték eladni, amely egyre inkább országos jelentőségű lett, mint a bányavárosok felvevő piaca.)

17 Az erdészet, bár kiterjedésében a második nagy gazdasági ágazat, a jöve*delmét tekintve visszaesik, aminek elsősorban az az oka, hogy az erdőket alig vágatták. Sok esetben csak a makkoltatásra vették igénybe és csak minimális mennyiségben termeltek ki belőle fát. (Elképzelhető, hogy a rónyai uradalomrész adta a fát pl. az építkezésekhez.) 150