Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)
Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról
300 méteres, a felszíni nyomokból megállapítható kiterjedés egy mintegy 10 m széles, leletmentes sávval zárul a dombtető összeszűkülésében. Ez a 10 m széles, a plató teljes szélességében követhető sáv a szántott felszín elszmesedésében, sötétebb árnyalatával is jelentkezik. A sáv túloldalán — a telep területéhez viszonyítva jóval szórványosabban —, de találhatunk a felszínen a teleppel egykorú cserepeket. Ennek az egykori árok?-nak bizonyítása szintén az 1982-es ásatásnak a feladata. 14 Patay Pál a Nógrád megye régészeti emlékeiről írott összefoglalójában a szórvány — s éppen ezért csak feltételesen ebbe az időszakba sorolható — baltaleleteken túl 15 csak egyetlen, hiteles neolitikus lelőhelyet említhet a a megye területéről, Nógrádkövesdet. 16 Egyúttal feltételezi, hogy ez csak a kutatás hiányosságát jelenti, a földrajzi helyzet alapján a vonaldíszes kerámia és a bükki kultúra megtelepedését tartja lehetségesnek, ül. várhatónak. 17 A tárgyialt telepen túl legújabban négy lelőhelyet állapíthattunk meg, terepbejárások során. 1. Varsány-Középbérc : a felszíni gyűjtésben a zselizi típusú töredékeken túl kottafejes díszítésűek is vannak. 2. Karancslapujtő : zselizi töredékek. 3. Szécsény-Homokbánya: jellegtelen neolitikus töredékek. 4. Hugyag-Aranyos : jellegtelen neolitikus cserepek. 18 II. A zselizi csoport legelső publikált lelőhelye. Pécel. Rómer Flóris közli az első edénytöredéket, amelyen a zselizi csoport jellegzetes díszítése látható. 19 A múlt század végén P. Reinecke publikálta ugyanezt a töredéket, és a szalagdíszes agyagművesség délkeleti régiójába tartozónak vélte. 20 Ekkor azonban még nem választották el ezt a díszítésmódot a vonaldíszes kerámia többi fajtájától. Az 1920-as évek elején Szlovákiában, a Garam menti Zeliezovce (Zseliz) faluban és környékén a pécelihez hasonló kerámia került elő. Fő jellegzetessége a bekarcolt vonalakat, szalagokat keresztező mély bevágás volt. 21 A Zseliz melletti Ágota-majorban ásatásokat folytató Herbert Mitscha-Märheim ezt az új kerámiafajtát zselizi típusnak nevezte el és megállapította, hogy egy későneolitikus kultúrába tartozik, amely korábbi a badeni típusnál, és a vonaldíszes kerámia, valamint a bükki kultúra elemei is megtalálhatók benne. 22 A magyar ősrégészeti irodalom első nagyobb arányú, összefoglaló munkájában Tompa Ferenc már használja a zselizi kultúra elnevezést. Mint megállapítja, ez a kultúra a fiatalabb vonaldíszes kerámiába tartozik, Magyarországon igen sokáig életben marad és végül közvetlen lengyeli hatás alá kerül. 23 A Zselizen és Drassburgban előkerült festett darabokban egyrészt a zselizi kultúra és a fejlett bükki kultúra érintkezésének bizonyítékát látja, 24 másrészt a dunántúli festett kerámiás lelőhelyeket az Alföld felől behatoló Tiszai kultúra telepeinek és temetőinek tartja. 25 Csalog József 1930-ban a fiatalabb vonaldíszes kerámiának hat ismert 11
