Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

A Magyar Gazdasági Egyesület újjászervezésére 1857-ben került sor. (Érdemes megemlíteni, hogy a passzív, „nemleges ellenállást" feladó, mind aktívabb szerepet vállaló Deák Ferenc is ott volt — többek között — a Magyar Gazdasági Egyesület megindítói, fellendítői között, ugyanis ez a porond, fórum formálisan „politikamentes" volt.) A Magyar Gazdasági Egyesület újjászervezésére, konkrétan az új illetve némileg módosított alapszabályok megerősítésére, elfogadására az 1857. évi november 16-i közgyűlésen került sor, ahol is 200 fő volt jelen és megválasztották az egyesület igazgató választmányát is, 5 évre. Az egyesület elnökévé ismét gróf Károlyi Györgyöt választották. A választmányi tagok sorába az alábbi Nógrád megyei birtokos nemesek kerültek: ifj. Mailáth György, Szontágh Gusztáv, Kubinyi Ágoston és báró Balassa Antal,

21 akinek — a dolgozat későbbi részében — részletesen is — nyomon követhetjük azt a kezdeményező tevékenységét, amelyet a Nógrád megyei Gazdasági Egyesület megalakításáért kifejtett. Az előzmények ismeretében nem lehet meglepő, ha azt látjuk, hogy az 1850-es évek második felében Nógrád megyében ismételten megindultak a kezdeményezések gazdasági egyesület alakítására. Három különböző indíttatású kísérletről, erőfeszítésről tudunk. Az első Török Sándor* nevéhez fűződik, aki már 1856-ban megpróbált egy vidéki fiókegyesületet létrehozni „losonczvidéki gazdasági egyesület" néven. Próbálkozása nem járt sikerrel, mert „a megyének több notabilitásai egy tágabb körű megyei egylet eszközlésében fáradoznak"

22 (Kiemelés tőlem M. M.) Megyei egyesülésre tett kísérletet 1857—58-ban Huszár Károly, aki már 1839-ben mint bizottsági tag az elsők között szorgalmazta fiókegyesület alakítását. Mostani „buzgólkodása" is sikertelennek bizonyult. A harmadik kezdeményezés báró Balassa Antal nevéhez fűződik. (Nevét az MGE igazgató választmányának tagjai között már olvashattuk). A Balassa család Nógrád megye egyik legrégebbi, legnagyobb hagyománnyal, tekintélylyel — és természetesen birtokkal — rendelkező nemes családjainak egyike. Méltán számíthatott sikerre, eredményre vállalkozása a megyei egyesülés létrehozásában, már „csak" azért is, mert a felsőbb hatóságok egyedül az ő „folyamodványát" fogadták el és engedélyezték. Idézzük a cs. kir. Pozsonykerületi Helytartóság elnökségének báró Balassa Antalhoz intézett leiratát, „amelyben értesíti Ő Méltóságát: hogy folyamodványa következtében neki a magyar kormány a nógrádmegyei gazdasági egyesület alapításának előmunkálataira az engedelmet oly megjegyzéssel adta meg, mely szerint az nem mint a magyar gazdasági egyesület fiókja, hanem attól egészen független s önálló egyesület alakjában szerkesztve működjék, s hogy a tartandó tanácskozmány helyét és idejét a helytartósági elnökségnek eleve jelentse fel."

23 Ennek a hivatalos engedélynek a felolvasására 1859. április 12-én Kékkőn* tartott tanácskozáson került sor. Ezen a tanácskozáson báró Balassa Antal elnökletével 40-en vettek részt, zömmel a megye nagy — és középbirtokosai, a megyei értelmiség képviselői, akik a megyei közéletben (és közigazgatásban) már korábban is nem kis részt vállal»Cikkei, írásai az 1850-es évektől rendszeresen megjelentek a Gazdasági Lapokban. Ezek az írások, gazdasági tudósítások bemutatták a megyei állapotokat, valamint a vidéki gazdasági egyesületek megalakulását szorgalmazták. 1860-ban a megye új tisztikarának megválasztásakor Török Sándort választották meg megyei másod alispánnak. *A Balassák kékkői várában 114