Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

tak. Néhány ismert név a résztvevők közül: gróf Forgách József, Friedeczky Lajos, Huszár Károly, Madách Imre, Mocsáry Lajos, Török Sándor, Veres Pál, Kacskovics Lajos. Résztvett az ülésen a magyar kormány kiküldöttje gróf Desisewffy Károly, császári, királyi biztos is. Ez a tanácskozás még nem mondta ki az egyesület megalakulását, csak az előkészületeket tette meg. Az alapszabályok tervének kidolgozására bizottságot alakított. A bizottság tagjai között ott találjuk gróf Forgách Józsefet, Friedeczky Lajost, Huszár Károlyt, Madách Imrét, Mocsáry Lajost, Kacskovics Lajost. Az alapszabályok készítésén kívül ennek a bizottságnak lett a feladata az aláírási ívek megszerkesztése, 100 példányban való kinyomtatása és az egyesületi tagságra aláírások gyűjtése. Abban is megegyeztek, hogy az alakuló közgyűlést 1859. augusztus 11-én Szécsényben tartják, ahol ismertetik és elfogadják majd az alapszabályokat és bejelentik az egyesület megalakulását. 1859. augusztus 11-én Nógrád vármegye régi főispánjának, a Forgách-nemzetségek szécsényi palotájában tartották meg „alkotó" [alakuló] közgyűlésüket a megye „mágnásai", a megye birtokosai, a volt megyei tisztviselők és az értelmiség nagy része. Ismertették és elfogadták az egyesület alapszabályait, közölték, hogy eddig 261 részint alapító, részint rendes tagja van az egyesületnek. „Székhelyül: Szécsény választatott." A legnagyobb vita egyébként a székhely, a központ megválasztása kérdésében bontakozott ki. (Szécsény vagy Losonc relációban). Végül is Szécsény megválasztására „központi fekvése" valamint „fejlett kertészete, szőlőművelése" miatt került sor, de olyan határozat született, hogy a közgyűléseket és a választmányi üléseket felváltva Szécsényben és Losoncon tartják majd. Az egyesület elnökévé báró Balassa Antalt, titkárává Kacskovics Lajost, választották, az egyesület közlönye, hivatalos orgánuma a Gazdasági Lapok lett. „A közgyűlési tanácskozást a grófi palota nagy termében rendezett közebéd (table d' hote) váltotta fel, amelynek asztalai kedvderítő italokkal s virágbokréták közé művészileg alkalmazott gazdasági terményekkel valának ékesítve."

24 — Olvashatjuk — többek között — a Gazdasági Lapok 1859. augusztus 25-i számában, a közgyűlésről írt beszámolóban. Fényes külsőségek között, ,,áldomáspoharak"-kal, köszöntőkkel ért véget az alakuló ülés, hogy aztán közel 1 évig tartó huzavona után kezdhesse csak meg — hivatalosan — működését. Az eseményeket két szálon követhetjük nyomon. Az egyik szál: a magát megalakultnak nyilvánított „Nógrádmegyei gazdasági egyesület" közli a Gazdasági Lapok 1859. 39. és 40. számában az „Alapszabályok" tervezetét és megkezdi működését. A másik szál: az egyesület elnöke benyújtja a közgyűlésen elfogadott alapszabályokat a megyefőnöki hivatalnak, hogy ez továbbítsa, terjessze fel a Pozsonyi Helytartósági Osztályhoz elfogadásra. 1859. októberében érkezik meg a válasz: fordíttassák le az alapszabályokat német nyelvre és küldjék vissza. Azzal hogy az egyesület az „Alapszabályokéról nem készítetett német fordítást a nemzeti eszme, a nemzeti függetlenség melletti kiállását akarta bizonyítani, demonstrálni. Az „Alapszabályok" fordítása végülis elkészült, de a helytartósági felterjesztése után ismét csak visszautasítás következett. Az indoklás (úgyszólván „mondvacsinált"): fogadja el és „tegye magáévá a Nógrádmegyei gazda115