Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

III. Az elnökség Az elnökségre minden tiszteleti, örökös és részes tagnak joga van. Közgyűlésen választják meg 3 évre az elnököt, az alelnököt szintén, de csak 2 évre. IV. Titoknok Titkári, jegyzői feladatok. A titkár a szerkesztője minden ülés jegyzőkönyvének, leveleknek, jelentéseknek, hirdetményeknek. Közgyűlésen választják 3 évre, másodszor már „haláláig." A második — végleges — megválasztás után állandó fizetést kap az egyesülettől s egyéb hivatalt nem vállalhat. A titkár gondozza az egyesület könyv- és levéltárát is. V. Ügyész 3 évre választják. Feladata: az egyesület képviselete, jogainak védelme. VI. Pénztárnok 2 évre választják és fizetéses állást jelent. Minden kiadásról köteles nyugtát adni és a féléves számadásokat elkészíteni. VII. Szakosztályok Minden tag valamelyik szakosztályba köteles magát beíratni — legalább 1-be — de tetszőleges számú szakosztályba is tartozhat. A szakosztályok maguk választanak saját körükből 3 évre elnököt, 2 évre alelnököt és jegyzőt. Évente többször tartanak — a megyében bárhol — üléseket. Munkájukról, eredményeikről a beszámolót közvetlenül a kormányzó választmánynak kell megküldeniük. Nógrád vármegye alispánjához küldött alapszabály-tervezetnek két melléklete van, az aláírási ívek mintája. Ezek az iratok is fennmaradtak, jellegzetességük pedig az, hogy az aláírások hiányoznak. A „Nógrádi fiók-gazdaságiegyesület" megalakítása terv maradt. Egy korabeli — igaz néhány évtizeddel későbbi — publicista szavait idézve: „így maradt anyja méhében a nógrádmegyei fiók."

16 Tagadhatatlan azonban, hogy a megyei kísérletek, próbálkozások az egyesület megalakítására az 1840-es években nem hiányoztak. Az első idevonatkozó adatot az 1841-es vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben találtam: „Mind a 4 Tbeli [tiszteletbeli] főszbírák [főszolgabírák] f. e. [folyó év — 1841] 2021. sz. végzésre jelentik, hogy a gazdasági egyesület alkotására szükséges részvényesek nem ajánlkoztak."

17 A közgyűlés válasza nem lehetett más, mint: „Tudomásul vétetik." 1845-ből szintén hasonló jelentést olvashatunk: „Mind a 4 járásbeli főszolgabírák Urak jelentik 1843. év 117. sz. végzésre miszerint a gazdasági egyesületre megyében aláírások nem tétettek."

18 1847-ből is van egy — szintén negatív tartalmú adatunk: „Mind 4 Járásbéli Főszolgabírák 1846. 2959. sz, végzésre jelenti: hogy gazdasági egyesület fenntartásához semmi adakozásokat nem gyűjthettek."

19 Végigtekintve az előkerült és felhasznált levéltári forrásokon és végiggondolva az 1830-as évek végének, 40-es éveknek Nógrád megyei állapotát, politikai viszonyait, — valamint nem értékelve túl az ország különböző vidékein működő egyesületek jelentőségét sem — a következőkben tudnám összefoglalni a tanulságokat, az egyesület meg nem alakulásának indokait: 112