Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

alispán Ür elnöksége alatt Báró Podmaniczky Mihály, Kubinyi Ágoston, Huszár Károly, Desseöwffy Jób, Kachkovich Károly, Kacskovics Lajos, Török János, Tatorich István, Szontágh Sámuel, Tábla Bírák Urak és Farkas Károly Tiszti fő ügyész Urak kiküldetnek a végett; hogy mind a közhasznú „Mezei Naptár" czímű kalendáriumnak a megye adózói közt mikép lehető legczélirányosabb terjesztése mind pedig a hasznosnak ismert 's azóta szükségét naponként mindinkább éreztető Gazdasági Egyesület létesítése iránt a végzésben nevezett küldöttség egyben munkálkodásával javallatot kidolgozván, tudósítást adjanak."

8 A megyei közgyűlés idézett végzésére, határozatára Kacskovics Lajos 1839. december 15-i keltezéssel megküldte a megye alispánjának „Kérdések a Nógrádban felállítandó Gazdasági Egyesület mikép leendő szerkesztése iránt" című leiratát, az egyesület alap- és igazgatósági szabályainak tervezetét valamint az egyesület alapító, részes és részvevő tagjai aláírásai íveinek mintáját. Vegyük sorra ezeket a fennmaradt iratokat és idézzük — ha nem is minden esetben szó szerinti pontossággal — leglényegesebb pontjait, megállapításait. A fiók-egyesület célja: — csakúgy, mint a honi egyesületnek — .,a gazdasági ismeretek terjesztése és mivelése, az okszerű gazdálkodásnak fejlődése 's országszerte eszközlendő terjesztése"

9 valamint „barátságos viszonyban közremunkálni az anya-egyesülettel"

10 a célok elérése érdekében. Kacskovics Lajos tervezetében a fiókegyesületek feladatait — teljes részletességgel — 12 (I—

XII) csoportban tárgyalja; itt most csak a felsorolását adhatjuk ezeknek a feladatoknak: I. Lóverseny és lónemesítés II. Állattenyésztés: állatmutatások műszer- és terménykiállítások III. Példánygazdaságok — „próba-mező" — felállítása IV. Faiskola létrehozása, gyümölcsösök telepítése V. A gazdálkodás elmaradottságának, hibáinak bemutatása VI. összejövetelek, „tudományos értekezések" rendezése; könyvtár-alapítás VII. A fiókegyesület vidékeinek gazdasági leírása, bemutatása (földminőség, termények, „gazdálkodási divat".) VIII. Selyemtenyésztés IX. Épületek javítása, karbantartása, főleg a köznépre nézve X. Magtárak létrehozása („tartalékgabona-gyűjtés") XI. Kölcsönös tűzkármentesítés XII. Gazdasági ismeretek terjesztése, az anyaegyesület folyóiratainak, könyveinek felhasználásával. A tervezet második fejezetében a „legfontosabb kérdés" címszó alatt minden egyesület alapjáról — mégpedig financiális alapjáról — a pénzről beszél. Nevezetesen, hogy mi módon gyűlhet össze annyi pénz, amennyi az imént felsorolt feladatok elvégzését vagyis az egyesület működését lehetővé teszi. Az első javaslata — meglehetősen illuzórikus, de ezzel a szerző maga is tisztában van — az, hogy a közgyűlésnek aláírási íveket kell szétküldeni önkéntes adakozásra. Ezekből az adományokból, esetenként végrendeleti össze109