Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

gekből, bírságokból befolyt pénz nyújthatna biztosítékot az elinduláshoz, a szükséges telkek, épületek megszerzéséhez. A másik pénzforrás: a tagsági díjakból befolyt összeg, aszerint, hogy ki milyen tagságra „jogosult". Álljon itt a tagságra vonatkozóan egy idézet: az egyesület „tagjává minden hazafi s külföldi lehet, ki magát arra kötelezi, hogy az egyesület elősegítéséül 6 egymásra következő éven át 10 vagy 20 pft-ot fizetend."

11 Az lenne a legcélszerűbb persze, ha minél többen jelentkeznének, csekélyebb évi fizetések mellett is — állapítja meg a szerző. Teljesen helyénvaló és reális az a kitétel, hogy nagyobb summákat [összegeket], amennyi a 10 pft is, nem minden gazdatiszt, lelkész s kisbirtokú nemes vagy jobbágy fizethet. Ezért kisebb öisszeg, 5 pft is elegendő lehetne, csakhogy minél nagyobb számban legyenek jelentkezők. A tagság elnevezésbeli különbségeire az alapszabályok ismertetésénél még visszatérünk. Az előterjesztés 3. fejezete az Alapszabályok, 4. fejezete az Igazgatási Szabályok címet viseli. Ezen szabályok megalkotásában érezhető a liberális eszrmék ismerete, hatása a szerzőre: „a törvényt [az alapszabályokat] czélszerű a legszabadabb elvekre építeni, s mindenkinek alkalmat nyújtani a részvétre [részvételre], nemcsak vallási, hanem minden polgári különbség nélkül is."

12 Az „Alapszabályok" tervezete 6 részből (I—

VI.) áll. I. Az egyesület neve és célja: „Neve: ezen fiók egyesületnek „Nógrádi fiók-gazdasági-egyesület." Czélja a mezei gazdaságot, műipart*, kereskedést, s ezáltal a' köz jóllétet a magyar gazdasági egyesülettel közremunkálkodva közvetlen Nógrád megye kebelében, közvetve az egész hazában elősegíteni, gyarapítani, s minden néposztályra kiterjeszteni."

13 II. A feladatok, a célok eléréséhez szükséges „eszközök"-et a nagygyűlések határozatai tartalmazzák. Ezeket a határozatokat a kormányzó választmánynak, a külön megbízott tisztviselőknek és az egyesületi tagoknak teljesíteniük kell. III. Az egyesületi tagság részletes leírása. 4-féle tagságot különböztet meg: 1. tiszteletiek 2. örökösek 3. részesek 4. részvevők 1. Tiszteleti tagokká azok választhatók, akik a mezőgazdaság fejlesztésében különösen nagy érdemeket szereztek. A közgyűlés választja meg. 2. örökös tagok azok, akik az egyesületnek 10 pft tőkét alapítanak, ezáltal joguk van az egyesület tulajdonához, nagy gyűléseiben (-közgyűléseiben) eldöntő és választó szavazattal rendelkeznek. *műipar = a kézműiparra és a gyáriparra használt fogalom a reformkorban. A mezőgazdaság és az ipar érdekei között nem lehet ellentét: „A műipar és a földművelés igen szoros kapcsolatban állanak." „Az ipar fejlesztése közérdek: a mezőgazdaságnak érdekében áll, hogy a műipar körébőli szükségeit minél jobban, minél olcsóbban, minél könnyebben fedezhesse." (Kossuth Lajos) = Veliky János : A kossuthi ipartámogató politika értelmezéséhez Magyar Történeti Tanulmányok XI. KLTE Debrecen, 1979. 71. old. 110