Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról

gunkat az is megnehezítette, hogy mindeddig kevés feltárt és közölt zselizi házzal rendelkezünk.

12 Az eddig feltárt terület — a kutatóárkokban rögzíthető humusz-szubhumusz vastagsága alapján — nem esik a telep legmagasabb, központi részére. Ezért minden okunk meg van arra a reményre, hogy egy bolygatatlan ház, helyben teszi majd lehetővé ennek az omladékrétegnek azonosítását. E pillanatban — véleményünk szerint — nincs értelme a további találgatásoknak — t.-illik, az I. házként megjelölt felület nagy mennyiségű leletanyaga — szintén a bolygatás nagy mértékét bizonyítandó — annyira töredékes volt, hogy a „ház" elnevezés időleges elvetésére is késztetett bennünket; további ásatások szükségesek a kérdés eldöntésére. 2. Ugyanakkor erősen alátámasztja a „ház" megjelölést az a megfigyelés, hogy a „ház", valamint a 15., 16., 18., 19., 20. gödör egy egységet képez, amelyen belül a 18. gödörre koncentrálódnak az állatcsontok. Az említett gödrök körbeveszik a ház feltételezhető területét. Ez a — még további ásatásokkal, a feldolgozással bizonyítandó egység — az antropomorf töredékeknek nagy számával is kitűnik: a 15. gödörből egy arcos edény peremtöredéke és egy festett idoltöredék származik; a ház omladékrétegéből egy kiegészíthető arcos edény, valamint egy további arcos edény peremtöredéke; a 20. gödörből pedig egy további, új típusú, gazdag karcolt díszítésű, vörös-sárga festésű arcos edény, valamint egy emberi lábakon álló edény lábat ábrázoló töredéke származik.

13 3. Mindeddig, noha a feltárt terület túlnyomó része a telep széleire esik, egyértelmű, hogy egyrétegű teleppel állunk szemben (nem számítva természetesen a későbbi, bronzkori beásást, ill. a középkori temetőt). A szabálytalan alaprajzú hulladékgödrök foltja egy szinten jelentkezett, s a több részből álló hulladékgödrök is egy időszakban való használatra utalnak. Egyelőre, egyetlen helyen feltételezhető az esetleges kétrétegűség, de ennek körülményei is még tisztázásra várnak. A 14. — sajnos éppen a bronzkori beásás által bolygatott — gödör kitöltésének egyik felén, az eddig feltárt részen, mintegy 1 m

2-es, összefüggő paticsréteg jelentkezik. A paticsos felület teljes területének megállapítása az idei, 1982-ben tervezett ásatás egyik feladata; az azonban már egyértelmű (az omladékréteg leleteinek alapján), hogy ez utóbbi, valamint a gödör kitöltése egyaránt a telep neolitikus időszakához tartoznak. A hulladékgödrök közül eddig az 1979/7., és az 1980/15. számúban állapíthattunk meg viszonylag összefüggő tüzelési réteget, de ezek egyike sem volt olyan erős, ill. összefüggő, hogy a gödrök akár rövid időn belüli, eltérő idejű használatára utalhatna. 4. A konkrét kutatások előtt sem tűnik fölöslegesnek fölvetni az esetleges erődítettség kérdését. Amennyire fölösleges volt az erődítés a telep három oldalán — amelyet a dombnyúlvány természetes, meredek lejtője határoz meg, annyira logikusnak tűnik valamiféle, ilyen jellegű megoldás a telep DK-i, D-i oldalán, ill. szélén, ahol a természetes alakulat nem biztosított kellő védelmet. Egy ilyen építmény feltételezéséhez mindeddig teljesen a felszíni kutatásokra vagyunk utalva. Lássuk ez utóbbiak pozitív adatait: a már említett, 10