Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

kaszinó. (Megfelelőjük a kisebb városokban az olvasókör, önképzőkör, diáktársaság.) Majd ezután sorra alakulnak a különböző egyletek, egyesülések, társulások, (pl. Nemzeti Lovarda, Lóverseny egylet, Állattenyésztő Társaság.) A magyar földbirtokosok érdekképviseleti szerve, a Magyar Gazdasági Egyesület (1880-tól Országos Magyar Gazdasági Egyesület — OMGE) a gróf Széchenyi István kezdeményezésére 1825-ben létrejött Állattenyésztő Társaságból alakult 1835-ben.

1 .,Az Állattenyésztő Társaság az 1835. június 8-dikán tartott közgyűlésen Gazdasági Egyesület nevet vett fel s működését a mezei gazdaság összes ágaira kiterjesztette."

2 Az egyesület több irányban kezdte meg működését. Lovardát, országos szőlőiskolát alapított, versenyeket, kiállításokat rendezett, a kormányhoz intézett feliratokkal közgazdasági tevékenységet gyakorolt. Az 1830-as évek második felétől kezdve s főleg a 40-es években, szoros összefüggésben a feudalizmus válságával, mind erőteljesebben munkálkodott a mezőgazdaság tőkés fejlődésének előmozdításán. Ezt a célt szolgálták az 1841-ben meginduló heti közlöny, a Magyar Gazda cikkei, egyes korszerűen gazdálkodó üzemek működését leíró könyvek, hazai üzemgazdasági művek, kiadások, külföldi üzemgazdaságtanok és 'mezőgazdasági kézi- és szakkönyvek lefordíttatása, gazdaképző intézetek felállításának előkészítése, (pl. a keszthelyi Georgicon) mezőgazdasági gép- és mintatár alakítása. Az egy vagy több megyéből kialakítható ún. fiókegyletek létrehívásának eszméje, szorgalmazása is az 1830-as évek második felére esik. A fiókegyesületek megalakítására vonatkozó első kezdeményezések Pest és Nógrád megyében indultak meg. Valójában a Nógrád megyei fiókegyesület — a reformkorban — soha nem alakult meg, nem létezett — csak „papíron." A Nógrád megyei Levéltárban talált források, iratok segítenek bennünket az elindulásban és az események — közel pontos — rekonstruálásában. Az első adatot az 1838-as vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvekben találtam, amikor is gróf Károlyi György, a Gazdasági Egyesület elnöke az „egyesületnek részvényeseket aláírás útján kér szereztetni."

3 Az ügyiratra a vármegyei közgyűlés ezt a választ küldi: „Az aláírási ív első Alispán Űrnak kiadatván, mind a négy tiszteletbeli főszolgabírónak meghagyatik, hogy szokott hírlelés útján a megyebelieket részvények elvállalására buzdítsák s aláírni kívánókat neveiknek leírása végett első Alispán Űrhöz utasítsák.'"

í Közel egy évig csönd és hallgatás van ebben az ügyben. Mígnem 1839. november 5-én vármegyei közgyűlés tárgyalja Kacskovics Lajos a „honi gazdasági egyesület titoknokának"

5 [titkárának] ügyiratát, amelyben egy fiók gazdasági egyesület alakítására szólítja fel a megyét: „Méltóztatnának a tekintetes Karok és Rendek ezen tekintetes nemes megye kebelében fiók gazdasági egyesületet alkotni, hogy ez a tekintetes nemes vármegye pártfogása alatt a honi gazdasági egyesülettel kezet fogva munkálkodnék a közös czél közelítéséül, mely a mezőgazdászat virágoztatását és a közjólétet tárgyalván valamint felséges urunk kegyelmes tetszését, úgy a haza meleg ápolású részvételére egyiránt számolhatna."

6 Az ügyirat második része — a fentiekkel összefüggésben — a „Mezei Naptár czímű leginkább a köznép között hasznos ismeretek terjesztésére irányzott kalendáriumát pártolásra ajánlja."

7 Az ügyiratra Sréter János másod alispán elnöksége alatt a közgyűlés a következő határozatot fogadta el: „Végzés: Nemzetes Sréter János Másod 108