Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Történelem - Maruzs Mónika: Adalékok a „Nógrádvármegyei gazdasági egyesület” történetéhez (1839–1871)

VIII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1982. TÖRTÉNELEM GESCHICHTE Adalékok a „Nógrád megyei gazdasági egyesület" történetéhez (1839—1871) Maruzs Mónika „Hozzunk mezőgazdaságunkba mielőbb helyes arányokat" i. 1850. január 1-én jelent meg először a „Gazdasági Lapok" — a Gazdasági Egyesület hivatalos hetilapja — címoldalán a fent idézett jelmondattal. Ügy vélem, nem túlzás a megállapítás: ez az egy mondat azonnal a lényegre hívja fel figyelmünket, nevezetesen a 19. század mezőgazdaságának problémáit, válságát juttatja eszünkbe. Mint ismeretes a 19. század 20-as, 30-as éveitől Magyarországon is megindult a harc a polgári átalakulásért, reformok bevezetéséért. A mezőgazdaság — a gazdaság vezető ágának — elmaradottsága és a feudális rendszer válsága köizötti összefüggés felismerése — eszmei szempontból (pl. Széchenyi Istvánnál) — nem hiányzott, de a megoldás módjának nyomatékos felmutatása már igen. A 19. század 20-as éveitől a gazdasági szakírók hívják fel elsőként a figyelmet a gazdálkodásban szükséges változtatásokra, a „racionális gazdálkodásra" való áttérésre, a kapitalista agrárátalakulás szorgalmazására. Az átalakulásban érdekelt birtokos nemesség jobbágymunkán alapuló, elavult gazdaságával, roppant pénzadósságaival, emellett kiváltságaihoz való erős ragaszkodásával nehezen tud oldódni a múlt kötelékeitől, félti vezető szerepét, amit továbbra is megőrizni kíván. A reformok bevezetésének egyik fő érve az, hogy a változtatás mindenkinek anyagi hasznot fog hozni, (vagy legalábbis hitellehetőségeket) ezért nem kell félni, hanem egyenesen kívánni, sürgetni kell a változtatásokat. A másik fő érv a „korszellem", — a liberalizmus eszméje és hatása amely kényszerítően követeli az előrelépést. A magyar polgári átalakulás híveinek, a reformellenzéknek formálódása — a század 20-as éveitől — társasági szinten kezdődik, majdhogynem spontán módon, de a társadalmi erővonalak mentén. Az első ilyen szerveződési forma a 107