Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VIII. (1982)

Tanulmányok - Régészet - Soós Virág: Előzetes jelentés a Szécsény-ültetési zselizi telep feltárásáról

A dombtető patak felé eső peremén a feltárt terület 338 m

2 volt. A 40—50 cm-nyi vastag, bolygatott humusz alatt a szubhumusz 20—25 cm vastag, felső része erősen bolygatott volt. Részben ebbe —, részben pedig az agyag altalajba mélyedően állapíthattuk meg az 1—7. sz. hulladékgödröket. A telep másik, az országút felé eső peremén a feltárt felület 48 m

2

. Itt, mint már említettük, a 20—25 cm vastag humusz alatt közvetlenül az altalaj jelentkezett, s két, ebbe mélyedő hulladékgödör. Az 1980-as ásatás célja: a település szélének meghatározása a dombnyúlvány északi, völgybe néző peremén, valamint tájékozódás a telep szerkezetéről, a középpont felé haladva. Ennek megfelelően 4, 1—1 párhuzamos, ill. ezeket merőlegesen összekötő, összesen 175 m kutatóárkot nyitottunk, a dombtető országút felé eső peremének 1979-es szelvényéhez csatlakozva úgy, hogy a viszonylag legmagasabb ponthoz kapcsolódva érjük el az északi peremet. A domb északi nyúlványában, 30—150 cm-es mélységben soros temető 3 sorának, megközelítően É—D-i tájolású sírjaira bukkantunk, amelyek kivétel nélkül melléklet nélküliek voltak, (1—11 sír). A sírok előkerülése után gyűjthettünk adatokat arról, hogy ezen a területen már a gépi szántás előtt is fordultak ki embercsontok. Leleteket nem említettek. Az elmondottakból és a sírmélységekből következően sok sírt elpusztíthattak a szántás folyamán. A temető teljes egészében a neolitikus telep területét bolygatta. A kutatóárkokban újabb 18 hulladékgödör jelentkezett, ebből 13 viszonylag sorban, a telep országút felé eső szélén. A különböző alakú, méretű és mélységű gödrök közül nagyobb méretével a 2. és 13. gödör tűnik ki, szabályos alaprajzával a 10. és 15. sz. gödör; az előbbi enyhén méhkas alakú, nagyon kevés lelettel: funkciója bizonyosan a tárolás volt. A 14. sz. gödröt egy szabályos, kerek alaprajzú bronzkori gödör vágta át: a körvonalának fele volt rögzíthető. Benne kevés, a füzesabonyi kultúrához tartozó lelet volt. Néhány, jellegtelenebb bronzkori töredéket találtunk a 14. sz. gödör tágabb környezetében is, a kultúrrétegiben. Ezek a szórványos középső bronzkori jelenségek — a Kerekdomb közelsége miatt egyáltalán nem meglepőek.

11 A IV. kutatóárokban összefüggő, paticsos omladékréteg jelentkezett, amelyet a rábontás után I. házként jelöltünk. Az 198l-es, kisebb lélegzetű ásatás során feltártuk a teljes omladékréteget, valamint igyekeztünk megállapítani a telepet bolygató temető kiterjedését, a dombtető északi peremén. Az 1980—81-es ásatás néhány településszerkezeti megfigyelése: 1. Az I. ház-ként jelölt omladékréteg megközelítően NY—K-i tájolású, kb. 6X15 m-es területű. DNY-i sarkában 1,5 m átmérőjű, enyhén ovális, kőalapozású, agyaggal vékonyan lesározott tűzhely volt. Az omladékiréteget a szántás erősen megbolygatta, egészen a padlószintig. (2—3 cm vastag, teljesen sima felületű, az egykori padló kiégett darabjainak meghatározható töredékeket találtunk az omladékréteg felszínén.) Részben a bolygatás, részben pedig — minden valószínűség szerint — az épület szerkezete is oka volt annak, hogy a különböző átmérőjű cölöpök, ill. karók kapcsolódását mutató, ill. deszkalenyomatos nagyobb paticstöredékeken kívül nem rögzíthettünk más, a tető-, ill. falszerkezetre utaló nyomokat. A dol9