Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Nagy József Zsigmond: A köznemesi érdekérvényesítés változásai Zólyom vármegyében a XVII. század második felében

vagy éppen a külföld jelenségeinek megértésétől, és általában véve nem akadályozták a tájékozódást, az újjal való feltöltődés igényét. Ám nem kellett hozzá félszázad sem, hogy a közösség bezáruljon, s a kúria és a gondjaira bízottak élén a köznemes a legtermészetesebb életformának azt tartsa, amit maga jól rosszul megteremtett. A Rákóczi-szabadságharc után a nemesi életstílus megmerevedik, és nem véletlen következményként, a kívülálló közösségek leginkábbb csak mint legyőzendő ellenség jelennek meg. Az államügyek intézéséig a tekintet nem ér föl, a tágabb közösség irányító funkcióiból való kiszorulás csupán homályos sérelem. Ä már megszokott közösségből kimozdulni dőreség, külföldre menni, mások példája után indulni haszontalanság. Az idegent gyűlölni illik, hiszen tőlünk annyira különböző. Egyedül a múlt szép és pontosan olyan amilyennek képzeletük kényszeríti. Radvánszky János számos verset írt, s utódai talán még nálánál is szívesebben nyúltak a tollhoz. Verseik különbségét mégsem csupán stílusuk eltérése adta. Sokkal inkább a tevékenységüket hívebben kifejező életstílusuké. JEGYZETEK 1. A táji szempont jelentőségére — összetettebb megfontolásoktól indíttatva — a településtörténeti iskola hívta föl először a figyelmet. Témánk vonatkozásában, a táji, anyagi keret értelmezése tekintetében sok hasznos adattal és módszertani megoldással szolgál lia Bálint, Gömör megye I. A megye története 1773-ig. Bp., 1976. 52. p. 2. Zólyom vármegye földrajzának, gazdaságának, települési és birtoklási viszonyainak szinte már az általunk leírt eseményekkel egyidős rajzát adta alapvető munkájában Bél Mátyás, Notitia Hungáriáé. Tom. II. 368 skk. 3. A vasvári békét követő áldatlan állapotokra, a Garam-vidéket is adóztatni akaró török szándékokra jellemző Széchy Mária levele 1664. őszén. Deák Farkas, Magyar hölgyek levelei. Bp., 1879. 251—252. p. 4. E két irányú települést szépen mutatja Gömör megye példáján IIa Bálint i. m, 419 skk. 5. Földesúr és kamarai igazgatás érdekellentétére rengeteg adatot említ Pech Antal, Alsó-Magyarország bányaművelésének története 1650—1750. Bp., 1967. (Kiadta Kosáry Domokos) III. Passim. 6. Nemeskürti Pogrányi Benedek panasza Zólyom vármegyéhez. Zólyom megye levéltára. Banská-Bystrica -Radvan, Publico Politica, A. I. fasc. 11. fol. 5. 7. Zólyom vármegye archontológiája szempontjából a XVI. századra vonatkozóan — utalásokkal a XVII. századra is — máig alapvető; Föglein Antal, XVI. századi közigazgatási adatok Zólyom vármegyéből. Századok 1928. 466—494. p. 8. Edelényi—Szabó Dénes, Magyarország közjogi alkatrészeinek és törvényhatóságainak területváltozásai. Magyar Statisztikai Szemle 1928. 648—714. és Föglein i. m. 483 p. 9. Hogy erre mennyire szükség lehetett, jól mutatja az adat, melyet Pech idéz i. m. III/2.745. ,,1650. máj. 31-én utasítja a király az alkamaragrófot, hogy miután hallomás szerint (a) Radvánszky család utolsó ivadéka egy gyenge testalkatú beteges gyermek, őrködjék ennek elhalálozása esetében és azonnal foglalja le a jószágot, mert azt a király a kamarához akarja a rézművek javára csatolni." 10. Prot. Com. Zoliensis 20., 1690. szept. 13. 11. Gr. Csáky László írja a vármegye generális congregátiojának 1661. dec. 13-án; minden igyekezetemmel azon valék, hogy a mostani nemes vármegyének szép gyűlésében én is kegyelmetek körében beköszönjek és a közönséges jót nézendő dolgokban kegyelmetekkel 59