Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Nagy József Zsigmond: A köznemesi érdekérvényesítés változásai Zólyom vármegyében a XVII. század második felében

együtt hasznosan munkálkodjam" mivel azonban végül menni nem tud „jámbor főember szolgámat, nemes és vitézlő Szily György hadnagy uramat képemben kegyelmetek közé bocsátót am." Zólyom megye levéltára, Banská-Bystrica,-Radvan, Publico Politica, A. I. fasc. 11. fol. 20. 12. Föglein Antal; Dubéczy György, Zólyom vármegye nótáriusa. Turul 1938. 1—6. p. 13. A korábban jelentős Zolnaynak újabb megerősödése majd csak a XVIII. században következik be. 1662 és 1665-ben Zolnay Péter másodalispán (substitutus vicecomes), és adószedő (percepL,or), ugyanebben az időszakban Zolnay Ferenc nótárius. 14. Csupán példaként, s nem az összefüggés megmutatásának igényével említjük, hogy 1678ban Radvanszky György zálogbirtokos volt az akkor már fiscális kézben lévő zólyomlipcsei uradalom Luca tő falujóban. Idézi Jurkovich Emil, Zólyomlipcse várának és uradalmának története. Pécs, 1929. 24., valamint Pech i. m. (III/2) 815. p. 15. Gogolak, Ludwig, Beiträge zur Geschichte des slowakischen Volkes I. Die Nationswerdung der Slowaken und die Anfänge der tschechoslowakischen Frage (1526—1790). (Buchreihe der Südastdeutsehen Historischen Kommission. Band 7.) München, 1963. Itt adatok Daniel Horcicka—Synapius radványi evangélikus lelkész 1678-as kiadványáról (Neaforum latino—slovenicum) és Radvanszky Györgyről, akinek munkáját ajánlotta, i. m. 85—86. p. 16. Zólyom megye levéltára, Banska-Bystrica-Radvan, Publico Politica A. I. fasc. 11, fol. 44. 17. Ugye és reversálisa a pozsonyi bíróság előtt 1674-ből. OL Radvanszky család levéltára, P. 566. I. o. XVII. cs. 18. Radvanszky György 1683-ból származó naplójegyzet-töredéke úgy emlegeti Joannes Schultz bányakamaragrófot, mint az 1676. ápr. 25-én született Radvanszky Anna Mária keresztatyját. OL Radvanszky család levéltára P. 566. I. o. XVI. b. 19. Róla összefoglalóan: Nagy Iván, Bezzegh György és veje. Századok 1874. 20. Egyesek Heves, Nógrád megyebeli érdekeltségére több adatot említ Szederkényi Nándor, Heves vármegye története III. Eger, 1891. 21. A birtokos nemesi célok és a hódoltsági adóztatás szoros kapcsolatát legújabban Benczédi László világította meg. Benczédi László, Rendiség, abszolutizmus és centralizáció a XVII. század végi Magyarországon. (1664—1685). Bp. 1980. 20. p. 12. Bezzegh György levele Királyfalvi Roth Jánosnak. Sopron 1681. jún. 1. Zólyom megye levéltára. Banska-Bystrica, Radván, Publico Politica, A. I. fasc. 11. fol. 141. 23. 1685. júl. 2-án a megye közgyűlése új pecsét készítését javasolja, mivel a volt alispán, Bezzegh György a régi pecsétet Thökölyhez csatlakozván magával vitte. Prot. Com. ZolienSis 20., 547 p. és Bél, Not. Hung. II. 407. p. 24. Életrajzi adatait korszakunkra is összefoglalta Heckenast Gusztáv, Fegyver- és lőszergyártás a Rákóczi-korban. Bp. 1959. 50. p. 25. Zólyom megye 1691. ápr. 2-i közgyűléséről Prot. Com. Zoliensis 21., 295 p. 26. A bányavidéki köznemességnek a Rákóczi-szabadságharc államfejlődését meghatározó reformista hajlandóságait R. Várkonyi Agnes ismerte föl először, és állította ezt a nemesi társaságét a figyelem középpontjába több munkájában is. Legutóbb összefoglalóan; Köpeczi Béla—R. Várkonyi Agnes, Rákóczi állama és Nógrád vármegye. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1976. 39—63. p. 60