Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Közlemények - Horváth István: A vármegyei közigazgatás működése az 1830-as években Nógrád megye alispánjának megítélése alapján

JEGYZETEK 1. Az olvasótól ezúton is elnézést kell kérnem, amikor felhívom figyelmét, hogy e tanulmány része — így valójában részlete e korszaknak — egy nagyobb dolgozatnak. Ennek következtében a korábban megjelent tanulmányban leírtakra tételesen nem tér vissza. Hogy a „részletből" összeálljon az eddigiek szerinti „egész", szükségesnek tartom az előzmények ismeretét. Így szíves figyelmébe ajánlom: Horváth István: Sréter János Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve 1977. 287—305. p. Horváth István: Politikai nézetek és viták a reformkori Nógrád megyében az 1830-as évek elején. Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve, 1980. 5—34. p. 2. Nógrád megye beligazgatása állapotáról hivatalos jelentés a második alispány által. (Sréter János) Pesten, 1842. 162. p. (A továbbiakban: Jelentés.) 3. Az országos helyzet összefoglalására a Magyarország története 5/2. kötet 1790—1848. Főszerk: Mérei Gyula. 1980. 774—782; 855-^83. p. 4. Nógrád megye története I. köt. Irta: Belitzky János. Salgótarján 1972. 293. p. 5. Gyürky Antal: ötven év Hont vármegye történetéből. 1820—1870. 24—25. р. Щ. Jelentés 8—30. p. 6. Jelentés 31. p. 7. U. o. 32—34. p. 8. U. o. 25. p. 9. U. О. 26. p. 10. U. o. 10; 12; 17; 21. p. 11. U. O. 19. p. 12. U. o. 34. p. 13. U. o. 19. p. 14. U. O. 58. p. 15. U. O. 38—39. p. 16. U. о. 39. p. 17. U. о. 79. p. 18. U. O. 79. p. 19. U. O. 79—80. p. 20. U. o. Az úrbéri törvény bevezetése 79—86. p. 21. U. o. Az úriszék működése 86—90. p. 22. и. o. Az árvák ügye 90—92. p. 23. Sándor Pál: Deák politikai koncepciójához. Történelmi Szemle, 199. 2. sz. 263. p. 24. Jelentés. A polgári törvénykezés állapotja 110—117. p. 25. u. o. Fogházunk állapota. 117—128.; ill. 121—122. p. (ez utóbbi a bűnüldözési példa leírása). 1 font: 0,56 kg. 26. U. o. A segedelmi magtárak 104—106. p. 27. U. o. A rabdolgoztató intézet. 106—108. p. A téma bővebben: szvircsek Ferenc: A balassagyarmati „szűr posztócsinálás" intézete, Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve. 1980. 135—161. p. Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége. U. e. 35—90. p. 28. U. o. A nemzeti intézet 108—110. p. 29. U. o. Az egészségi viszonyok 100—104. p. 30. U. o. 134—137. p. 31. U. o. 137—143. p. 32. U. O. 144—148. p. 33. 3434 sz. a. végzés 1840. Kgy. jkv. NmL. 34. 3096. sz. a. végzés 1841. nov. 26. Kgy. jkv. NmL., Ш. közli a Jelentés bevezetője is. 35. Jelentés 8. p. 36. U. o. 5. p. 37. u. o. 5—6. p. Felfogása —, amelynek lényege, hogy a nemzet történetét az emberi fejlődéshez hasonlítja, és így a gyermekkor, a felnőttkor, az öregkor időszakába jut el az emberiség — mind a francia felvilágosodás íróitól (Rousseau, Montesquieu, de még inkább Széchenyitől származtatható. Gergely András: Széchenyi eszmerendszerének kialakulása. Akadémia Bp. 1972. 75. I. A Hitel megjelenése után néhány évvel is az érzékelhető, hegy a nagy mű hatása szerzőnkre ez idő tájt sem csökkent. 38. u. o. 5. p. 39. U. О. 40. U. o. 6. p. 41. Mindezekre a jelentés 5—7. p. 42. и. o. Bevezető; a Frideczky Lajos főjegyző által aláírt 104Д842. hat. teljes szövege. 201