Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve VII. (1981)

Tanulmányok - Paládi Kovács Attila: A kisnemesek utódai a paraszti társadalomban (XIX–XX. század)

VII. KÖTET A NÓGRÁD MEGYEI MUZEUMOK ÉVKÖNYVE 1981. Kisnemesek utódai a paraszti társadalomban (XIX—

XX. század) Paládi-Kovács Attila A magyar kisnemesség egyes rétegeinek elparasztosodása, illetve a paraszti osztály és a paraszti kultúra nemesi komponenseinek kérdése mindeddig nem kapott kellő figyelmet sem a történettudományban, sem az etnográfiában. Hiányosan ismerjük a beolvadás menetét, s csak sejtjük, hogy igen ellentmondásos, konfliktusokkal teli folyamat volt. Régi, közhelyszámba menő megállapítás, hogy a magyar köznemesség alsóbb rétegeinek életmódja a XIX. század első felében nem tért el a jobbágyságétól, s a bocskoros nemesek külső megjelenésükben, ruházatukban sem különböztek a parasztoktól. Egyes kisnemesi csoportok, rétegek paraszti szinten tengetett életéről vallanak már XVII—XVIII. századi források is.

J A jobbágyfelszabadítást követően átértékelődött a parasztság fogalma. Tartalma egyidejűleg tágult és szűkült. Kiestek belőle a korábban jobbágyi függőségben élő iparosok, ezzel szemben — minden tiltakozásuk ellenére — belefoglalódtak a mezőgazdaságból élő, szegény kisnemesek.

2 Ugyanis az ország hozzávetőleg 130—140 ezer nemesi származású családjából csak minden ötödik folytathatta az „úri gazdálkodó" életformáját, azaz a nemesség 80 %-a nem járhatta ezt az utat. A paraszti sorsra jutott nemesség társadalmi tagozódása, differenciálódása — különösen a nemesi többségű falvakban, kistájakon — meghaladta a jobbágysorból szabadult parasztságét is. Szabad György ezt a jelenséget a nemesi falvak tágasabb határával, a nemesi telkek nagyobb mérvű elaprózódásával és az árutermelésbe történt korábbi bekapcsolódásukkal magyarázza. Rámutat, hogy az összlakosság 5 %-át kitevő köznemesség — Európában ez a legmagasabb arány Lengyelország után — számarányának megfelelő, sőt helyenként azt meghaladó mértékben tagozódott be a törpebirtokosi, kisparaszti rétegbe a birtokrendezést követő, gyors ütemű egybeolvadás során.

3 A kisnemesség beolvadása a parasztságba nemcsak társadalmi téren látszik gyors üteműnek és teljesnek, hanem a kultúra egységesülésében is. Volt kisnemesi és jobbágyfalvak látszólagos kulturális egységét említi Mária Biernacka is a mazúriai kisnemesség kulturális hagyatékát feltérképező dolgozatában.

4 A falvakon keresztül utazó számára a népi kultúra egységesnek lát163